Kahlenber
Kahlenber (Szárhegy), a Bécsi-erdőnek a Duna mellett, Bécs és Klosterneuburg közt emelkedő 428 méter magas hegycsúcsa, amelyet szép erdők és a Bécsi-medencére nyiló gyönyörü kilátás tesznek ismeretessé. Nussdorf felől Grinzing és Krapfenwaldt állomások érintésével fogaskerekü vasut vezet rá föl; csúcsán a kis Josefsdorf mellett, szabad téren egy nagy hotel épült; emellett van a Stefaniewarte, ahonnan a legszebb kilátás nyilik. Újabban számos és szép nyaraló is épült rajta. Még közelebb van a Dunához, az annak medréből meredeken kiemelkedő Leopoldsberg (420 m.), a Bécsi-erdő végső kiágazása; ezen állott egy régi kastély helyén azon templom, amelyben 1683 szept. 3. a szövetséges hadsereg isteni tiszteletet tartott, mielőtt a török hadseregre a döntő csapást mérte volna. Leopoldsbergről szép a kilátás.
A monda szerint itt élt 1330 körül Weigand von Theben pap, Kegyes Ottó herceg kegyeltje és űzte bohó tréfáit. A «Pfaff vom Kahlenberg» ezen bohóságait - melyekben a költöttet nem lehet a történeti alappal biró valótól megkülönböztetni - később, valamivel a XV. sz. kezdete előtt, Frankfurter Fülöp összegyüjtötte és versekbe foglalta. Már a legelső reánk maradt ide vonatkozó nyomtatvány: Geschichte des Pfarrers vom Kahlenberg, noha 1500-nál előbbi keletü, mégis már csak az eredetinek megcsonkított szövegét tartotta fenn, mint azt egy ó-német nyomtatvány, s az ennek alapján készült angol Parson of Kalenborow prózai töredékei mutatják. Tárgyát feldolgozta Grün Anasztáz is: Pfaff vom Kahlenberg (Lipcse 1850) c. művében. V. ö. Ebeling F. W., Die Kahlenberger (Berlin 1890).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
