Kallisthenes,
Kallisthenes, görög természtbuvár és történetió, született Olynthosban Kr. e. 360 körül. Aristoteles rokona és tanítványa és Theophrastos barátja, aki az eredetileg történeti tanulmányokkal foglalkozó K. figyelmét a természettudományokra irányozta, ugy hogy mikor Nagy Sándort emlékezetes ázsiai hadmenetében elkisérte, a történeti események mellett természeti viszonyokkal is foglalkozott. Nagy Sándor kezdetben nagyon kedvelte, de mikor K. vonakodott a király előtt persa szokás szerint arcra borulni, börtönbe vetették, amelyben 328 körül meghalt. Főműve a hellén történelem, melyből szerencsésen elkészült a harminc év története (387-357), a szent háboru története (355-346) és Nagy Sándor hadmenetei (330-ig). Irt természettudományi munkákat is, de valamennyiből csakis töredékek maradtak ránk (kiadta Geier, Alexandri histor. scriptor. 232-272 l.). Semmi köze K.-nek a neki tulajdonított regényes elbeszéléshez (Pseudocallisthenes), mely Nagy Sándor élményeit tárgyalván, a középkori Nagy Sándor-monda magvának tekinthető, de a Kr. utáni I. v. II. sz.-ból való. V. ö. Westermann, De Callisthene (Lipcse 1838-42), de különösen Berger de Xivrey, Notice sur l'histoire fabuleuse d'Alexandre le Grand (a Notica d'estrats de manuser, III. köt.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
