Kollegiális rendszer,
Kollegiális rendszer, az egyházjogban az a nézet, mely szerint az egyház szabad tagok egyesüléséből áll, akik ügyeiket közös határozatok által rendezhetik és elintézhetik. E nézet szerint a legfőbb egyházi hatalom az összes egyházközségben nyugszik, mely az államnak nincs alávetve, hanem egyenlő jogosultsággal az állam mellett áll. A protestáns államokbana K. ellentétes, részint a territorialis rendszerrel, mely az egyházi hatalmat is a fejedelemnek tulajdonítja (cuius est regio, eius est religio), részint az episzkopális rendszerrel (lásd Episcopalismus). Az államkormányzatban a K. ellentéte a bürokratizmusnak, és annak értelmében az ügyek vezetése és elintézése testületre (collegium) van bizva, amelynek tagjai döntő szavazattal birnak. Valamenyi határozat a szavazatok többsége szerint keletkezik, vagy ha a tagok száma páros és a szavazatok egyenlően megoszlanak, ugy hogy az a rész tekintetik többségnek, melylyel az elnök szavazott. A kisebbségnek csak az a joga van, hogy különvéleményét irásba foglaltathatja. Néha és bizonyos esetekben az alsóbb foku hatóság elnöke jogosítva van a határozat végrehajtását v. a többség véleményének határozat erejére emelését is felfüggeszteni és a felsőbb hatóság határozatát kieszközölni. Csekélyebb fontosságu ügyek a K. mellett sem kerülnek a kollégium elé, hanem ezeket az azzal megbizott tag az illető jogszabály vagy előbb hozott határozat értelmében feldolgozza, és az elnök feladata őrködni a fölött, hogy az elintézés ily értelemben történjék. L. Bürokrácia és Birósági szervezet.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
