Kühne,
Kühne, 1. Ágoston (irói álneve Johannes van Deewall), német regényiró, szül. Hexfordban 1829 nov. 28., megh. Wiesbadenben 1883 ápr. 16. Atyja ki tiszt volt, a bensbergi, később a berlini kadétiskolába küldte, honnan 1848. mint testőrségi tüzértiszt került ki. Részt vett a porosz-osztrák 1866) és a porosz-francia (1870-71) hadjáratokban; 1875. lemondott alezredesi rangjáról és a magán életbe vonult. K. ügyes és kellemes elbeszélő, aki ismeri az életet és találó képekben jellemzi annak egyes mozzanatait; igen élénk és egészséges humora is volt, mely a Kadetengeschichten (Stuttgart 1877) c. kötetében nyilatkozott meg. Regényei közül nagyobb elismeréssel találkoztak: Eine grosse Dame (magyarul is, Bérci Gyula fordításában, Budapest 1874); Der Spielprofesszor (Stuttgart 1872); Nadina (u. o. 1880); Ein Mann (magyarul is Relle Iván fordításában, Szeged 1883). Megirta a dán hadjárat történetét is (1864) és a 66-ik hadjárat egyes epizódjait, melyeket élénk előadásuk miatt sokan olvastak.
2. K. Gusztáv, német regényiró és kritikus, szül. Magdeburgban 1806 dec. 27-én, meghalt Drezdában 1888 ápr. 22. A berlini egyetemen filozofiát tanult és Hegel követője volt. Egyidejüleg a Preuss. Staatszeitung munkatársa volt, majd (1835-42) Lipcsében a Zeitung für die eleg. Welt c. lapot szerkesztette. Költeményein kivül számos kötet regényt és novellát irt, amelyeknél irodalmilag értékesebbek kritikái és jellemrajzai. 1846 óta K. adta ki Lipcsében a Lewaldtól megvett folyóiratot: Európa, Chronik der gebildten Welt, de már 1856. Drezdába költözött. Előadásmódja finom, gondos és átlátszó; de ugy feltalálási képessége, mint jellemfestő ereje gyakran cserben hagyja; általában az ifju német (jungdeutsch) iskola habozó, félig romantikus, félig szkeptikus bizonytalansága jellemzi minden alkotását. Legtöbb elismerést arattak: Die Freimaurer (Frankfurt 1854); Deutsche Männer und Frauen (Lipcse 1851); Römischen Sonette (u. o. 1869). Összegyüjtött munkái (12 kötetben) megjelentek Lipcséban (162-67). V. o. Pierson, Gustav K., sein Lebensbild u. Brifwechsel (Drezda 1890).
3. K. Móricz, porosz tábornok és katonai iró, szül. 1835 jan. 26. 1853. lett tiszt s később vezérkari tisztté képezte ki magát; mint vezérkari tiszt részt vett az 1866. és az 1870-71. hadjáratokban. Az általa irt és kiadott müvek között különösen tanulságos és állandó becsü a Berlinben 1870-78 közötti években megjelent: Kritische und unkritische Wanderungen über ide Gefechtsfelder der preussischen Armeen in Böhmen (1866, 3 füzet).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
