Laurinsav
Laurinsav (laurosztearinsav), különféle magvak olajában (babérbogyóban, pichurimbabban, kókuszdióban stb.) előforduló, a zsírsavak csoportjába tartozó egyolaju sav. Képlete C12H24O2. Előállítása a babérolajból kapott kristályos laurosztearinból történik, melyet kálilúggal főznek, amidőn a L.-nak káliumsója képződik. Az igy kapott oldatból konyhasóval leválasztott L.-askáliumot sósavval bontják el és a keletkezett L.-at hígított borszeszben oldják és többször átkristályosítják. Érdekes, hogy a L.-nak jelenlétét a kókuszdió olajában először Görgey Arthur (l. o.) mutatta ki, akinek értekezése: Ueber die festen, flüchtigen, fetten Säuren des Cocusnussöles a Liebig-féle Annalen der Chemie und Pharmacie 1848-iki évfolyamában jelent meg. Ő állította először elő a laurinsavas etilt és ő határozta meg pontosan a sav sajátságait. A L. híg borszeszből selyemfényü tűalaku kristályokban válik ki; fs.-a (20 °-on) 0,883; op.-a 43,6-45 °. Vizben teljesen oldhatatlan, de igen könnyen oldódik erős borszeszben vagy éterben és ez az oldat savanyu kémhatásu. Fp. 100 mm. nyomás alatt 225 °; közönséges nyomás alatt azonban forrásig hevítve elbomlik. A L. egyalju sav, mely a bázisokkal sót képez és a karbonátokat pezsgés közben bontja el. Sói közül az alkali sók vizben oldhatók, a többiek azonban vagy éppen nem, vagy csak kis mértékben oldódnak vizben.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
