Lausanne
Lausanne (ejtsd: lozánn), az ugyanily nevü járásnak és Waadt kantonnak székhelye, 50 km.-nyire Genftől , a Louve és Flon összefolyásánál, 2 km.-nyire a Genfi-tó É-i partjától, a Jorat D-i lábánál, 528 m. magasban, több vasúti vonal mellett, (1888) 34 049 lak., vászon- és posztószövéssel, óra- és hangszer-, továbbá utazó cikkek készítésével és bőrgyártással. L. egyébként nem iparának, inkább iskoláinak és kulturális intézményeinek köszöni jólétét. Egyetemét 1536. mint akadémiát alapították, amelyben prot. papokat neveltek. 1806. a filozofia és jogtudományok részére alapítottak tanszéket, 1836. kibővítették teologiai, természettudományi, jogi és filozofiai fakultásokkal, 1873. gyógyszerésziskolát, 1888. pedig orvosi fakultást alapítottak. 1893-94. 70 docens működött benne, a hallgatók száma 482 volt; ezenkivül van technikai főiskolája; szőllőszeti és meterologiai iskolája, természetrajzi és régiségtára, közel 200 000 kötetből álló könyvtára; történelmi és természettudományi társulata; Arlaud néven ismeretes képtára, tanítóképzője, vakok intézete, nagy kórháza stb. A L.-i kat. püspök állandó székhelye Fribourg. L. a Flon és Louve által elválasztott három dombon és a köztük fekvő mélyedésekben épült. A régi részében sok a szűk utca; ellenben az újabb részek széles utcákból és szép terekből állanak. Az É-i dombon a Flon és Louve között fekszik a Cité nevü része; itt van a XIII. sz.-ban épült egykori püspöki kastély, amely most a kanton legfőbb hatóságainak székhelye; ennek közelében a szép kilátást nyujtó terrassz; az 1587. épített akadémia a könyvtárral és muzeumokkal; az egyetemi épület; a székesegyház (1235-75) Svájc egyik legszebb temploma, V. Felix pápának, számos püspöknek és több hires waadti férfiunak síremlékével, igen szép faragványokkal. A templomot X. Gergely pápa Habsburgi Rudolf jelenlétében szentelte föl, tornyát a legujabb időkben Viollet-le-Duc tervei szerint restaurálták. A Cité déli lábánál terül el a Quartier du Pont. A déli domb a Quartier du Bourg, amelynek főutcája, a Rue du Bourg, egykoron a nemességnek és a patriciusoknak volt lakóhelye és most is L. egyik legtekintélyesebb utcája. Ez Ny-felé a St. François-templom, amelyben a baseli zsinatot fejezték be. E térről egy 26 m. magas és 188 m. hosszu viadukt, a Grand-Pont vagy Pont-Pichard a Flon völgyén keresztül átvisz a Quartier St. Laurentba, a nyugati dombra, amelyen a XVIII. sz.-beli St. Laurent-templom áll. A St. Laurent és Ciét közt fekszik a Quartier de la Palud a régi (XV. sz.-ból való) városházzal, az Arlaud-muzeummal, a monumentális gabonacsarnokkal (Grenette). A Quartier du Grand-Prében van a St. Claire-templom. A Montbenonon, szép ültetvényekkel takart dombon áll a renaissance ízlésében épített Tribunal fédéral (szövetségi törvényszéki épület); továbbá Ny-ra a vakok intézete; DK-r a szinház; 4 km.-nyire ÉNy-felé a nagyszerü őrültek-háza és a börtön; D-re a Genfi-tó mellett fekszik Quchy, L. kikötője, amelyet vele sikló köt össze. L.-t szép fekvésénél és enyhe éghajlatánál (évi középhőmérséklet 9,8°) fogva is sok idegen keresi föl. L., az egykori Lausonium, a tó partján állott. 563. azonban az árviz elpusztította és ezért lakói a mai város helyére vándoroltak. 580., midőn az avenchesi püspökség székhelyévé lett, gyorsan virágzásnak indult. A 3 dombon épült rész 3 községet alkotott, amelyek többé-kevésbé a római szt. birodalom hercege címét viselő püspököktől függöttek. 1481. a három község egyesült. 1536. a reformáció befogadása után a város püspökét elűzte és Bernnek meghódolt. 1798. Léman kanton fővárosa lett, amelyből 1803. Waadt kantont alkották. L.-ban született Constant Benjamin. V. ö. Blanchet, L. des les temps anciens (1863).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
