Lueger
Lueger Károly, bécsi ügyvéd és politikus, szül. Bécsben 1844 okt. 24. Jogot végzett és 1874. ügyvédi irodát nyitott. 1875. az akkoriban befolyásos Mandl ügyvéd pártfogása mellett a Landstrasse kerületben a községi tanácsba választották. 1876. pedig három évre került a városi tanácsba; de nemsokára Felder polgármester viszályba keveredvén a demokrata párttal, a községtanácsot feloszlatták és az új választásban L. és demokrata párthivei elbuktak. 1878. azonban a Landstrassen újra megválasztották, még pedig liberális programm alapján és ezóta állandóan a községtanács tagja. Eleintén az u. n. «Egyesült Baloldal»-nak volt tagja, majd feje, és ebben az állásban a községi közigazgatásba belopódzott visszaélések kinyomozásában lelte kedvét, minek az lett a következménye, hogy Felder állásáról lemondott. Utóda, Newald polgármester, nemsokára szintén beleunt tövises állásába (1882) és erre az «Egyesült Baloldal» is felbomlott. L. most a demokrata párthoz csatlakozott és az alpolgármesteri állásért folyamodott, de Prixszel szemben kisebbségben maradt. 1885. azonban L. kibuktatta Margarethen városrészben Steudelt és ugyanez a kerület 1890. a birodalmi tanácsba is beválasztotta a népszerü demagogot. Ekkor mint az «Egyesült Keresztények» antisemita programmjának hódolt, melynek jeligéi a sokféle okból elégületlen és anyagi válsággal küszködő kisiparosok soraiban, részben a Taaffe-kabinet hibájából, mind jobban és jobban tért foglaltak. 1893. a városi tanácsba is beválasztották, melynek többsége azután 1895 május 14-én Bécs első alpolgármesterévé választotta. Midőn pedig a szabadelvü Grübl polgármester e választás miatt állásáról lemondott, a kormány a községi tanácsot (több meddő eredménytelen választás után) május 30-án feloszlatta és Friebeis tisztviselőt bizta meg az adminisztráció ideiglenes vezetésével. Az 1895 szeptember 15-iki községi választásokban az antisemiták győztek, akik azután október 29-én L.-t emelték a polgármester székébe (93 szavazattal 44 ellenében). A Badeni-kormány indítványára azonban a császár L. megválasztatását nem erősítette meg, ami arra szolgáltatott okot, hogy az antisemiták nov. 8. a birodalmi tanácsban kiméletlen támadást intéztek a kormány és a kormányt támogató német szabadelvüek, sőt még - állítólagos befolyásolása miatt - a magyar kormány ellen is; maga L. pedig a szerinte elzsidósodott Magyarország ellen kelt ki. A többség azonban 118 szavazattal 84 ellenében elvetette az antisemiták indítványát és Badeni miniszterelnök indokait elegendőknek találta. Erre roppant választási mozgalom után a községtanács nov. 13. újra a polgármesterválasztáshoz fogott és ez ízben is L. nyerte el a polgármesteri állást kétharmad többséggel (92:45) L. hajlandónak is nyilatkozott az állás elfogadására, de Friebeis a kormány megbizásából a községi tanácsot feloszlatta. L. 1881 óta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét birja.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
