Lukianos
Lukianos (lat. Lucianus), görög iró, született Samosatában, valószinüleg Kr. u. 120-130. Kezdetben Jóniában retorikát tanított, azután Ázsiában, Itáliában s Galliában utazott, mindenütt nyilvános előadásokat tartva, végre pedig állandóan Athénben telepedett le. Aggkorában állami szolgálatba lépett s bíró volt Egyiptomban, majd ismét utazgatott és közben előadásokat tartott. Számos irataiban, melyek nagy része mesteri dialóg, kiváló humorral és finom gúnynyal ostorozza kora erkölcstelenségét; különösen a lábra kapott vallástalanságot, hizelkedést és babonát teszi nevetségessé. Műveinek nevezetesebb kiadásai: Jakobitz, Lipcse 1871-74; Dindorf, Páris 1858; válogatott műveinek egy kiadása (Luciani Samosatensis colloquia selecta) Kolozsváron jelent meg 1780. V. ö. Hartmann, Studia critica in Lucianum (Lejda 1877); Bernays. L. u. die Kyniker (Berlin 1879); Croiset, Essai sur la vie et les oeuvres de L. (Páris 1882).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
