Maar
Maar Bonifác (keresztnevén János), szt. benedekrendi szerzetes, tanár és történettudós, szül. Devecseren (Veszprém) 1788., meghalt Balaton-Füreden 1855.. 1822-től 1821-ig M. mint gimnáziumi tanár működött Nagyszombatban, Pannonhalmán, Pozsonyban és Győrött, s egy ideig Bécsben a Somogyi grófi családnál nevelői állást töltött be, ami nagyobb utazásokra adott neki alkalmat. Egy évig igazgatója is volt a győri főgimnáziumnak, amely állásától azonban, részint mert a németesítésnek nem volt barátja, s másrészt mivel a hivatalos teendői tulajdonképeni tudományos munkásságában akadályozták, csakhamar megvált. Szorosabban tudományos és felsőbb tanári pályáját 1821. a győri királyi akadémián mint az egyetemes és a magyar történelem tanára kezdte meg és folytatta 1850-ig. Ezen állásában vált a vasszorgalmu, nagy tudományu és tanszakait a legszélesb alapokon művelő tanár a főiskolának kiváló díszévé, akitől sok jelese a hazának nyerte ez időben későbbi tudományos, irodalmi és közpályai szereplésére az alapot. Irodalmi munkássága, az akkori időben fennforgott kedvezőtlenebb viszonyoknál fogva szűkebb körre szorítkozott; előadásainak némely jelentékenyebb részei kéziratok alakjában kerültek forgalomba; eredetileg latin nyelven szerkesztett volt Egyetemes történelem címü, több kötetre tervezett s jórészt forrástanulmányokra alapított kézikönyvét magyarul 1853-54. kezdte nyomtatásban közzétenni, azonban a két első (terjedelmes) köteten kivül a nagybecsü munkának további részei M. halála miatt nem láttak napvilágot. Tanári működésének elismeréseként (1851) nyugalomba léptekor a fejedelem az arany koronás érdemkereszttel tüntette ki. Gazdag historiai, főleg világtörténelmi művekben bővelkedő könyvtára a pannonhalmi nagy könyvtárba helyeztetett, illetve olvasztatott be. V. ö. Ferenczy-Danielik, Magyar Irók (I. köt. 1856) és Scriptores Ordinis S. Benedicti (Bécs 1881).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
