Magyar kereskedelmi muzeum,
Magyar kereskedelmi muzeum, a hazai termékek és főleg a magyar gyártmányok kivitelének előmozdítása céljából létesített intézet. Az 1885-iki országos kiállítás után, mikor az illetékes körök annak tudatára jutottak, hogy iparunk sok cikkel tudja már ellátni a belföldi piacot, sőt kivitelképes is, az országos iparegyesület olyan intézetet kívánt létesitni, mely ezt a tudatot ébren tartja a nagy közönségben és egyúttal irányt ad az iparosaink közt nyilvánulni kezdő kiviteli törekvéseknek. Erre a célra alkalmasnak látszott egy mintaraktár létesítése, amelynek vezetősége egyúttal a kiviteli piacokon is megindítja az akciót. Az akkori földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium fölkarolta az eszmét; a tervezett intézet részére átengedte az 1885. kiállítás iparcsarnokát és a kiállításból fenmaradt fölszerelési tárgyakat. Érdeklett testületek és magánosok pénzadományokkal támogatták az ügyet és igy az intézet csakhamar 34445,03 frttal rendelkezett. A nevezett minisztérium és a szaktestületek képviselőiből felügyelő bizottságot alakítottak, mely 1886 ápr. 18. kezdte meg a működését. Első sorban a «hazai termékek állandó kiállítását» rendezték, mely 1887 tavaszán nyilt meg 671 kiállítóval. A felügyelő személyzet - az intézetnek fizetett csekély jutalék fejében - a kiállított cikkekre megrendeléseket fogadott el, készfizetés mellett. Az eladások 1889 közel 70000 frtra rúgtak, de a vevők - miután a kiállítás révén megismerték a hazai gyárakat - vásárlásaikat mindinkább közvetetlenül eszközölték, már csak azért is, mert az intézet nem nyithatott hitelt. A forgalom tehát csökkent, de az kétségtelen, hogy az állandó kiállítás lényegesen javult (a kiállítás 1895. és 1896. az ezredéves kiállítás miatt szünetelt). A célt előmozdították a szakkiállítások is, melyeket az intézet rendezett: ilyenek voltak, melyeket az intézett rendezett; ilyenek voltak a vasúti szükségleti cikkek kiállítása (1887), a bőripari kiállítás (1890), több gyümölcs- és méhészeti kiállítás, az agyagipari kiállítás (1891), a karácsonyi háziipari bazár (1894) stb. Az iparfejlesztési szempont, melyet ezeknél szintén szem előtt tartottak, kiválóan érvényesült a villamos munkagépek kiállításában (1894), melynek alig 6 hét alatt 182743 látogatója volt. Az 1889. XVIII. t.-c. értelmében az intézet a kereskedelemügyi minisztérium ügykörébe tétetett át és ha nem is névleg, de tényleg állami jelleget kapott. Fő célja volt a kiviteli törekvések serkentése; e végből a minisztérium a Balkán-félsziget több gócpontján kirendeltségeket létesített, melyek hivatva voltak a keleti piacokat tanulmányozni, versenyképes gyárainkat ott bevezetni és részükre üzleteket közvetíteni. Ilyen kirendeltségek létesültek az időrend sorjában a következő helyeken: Belgrád, Sarajevo, Szófia, Fiume, Filippopel, Szaloniki, Konstantinápoly, Malta, Bukarest, Mosztar, Banjaluka, Ruszcsuk, Velence, Bombay, Soerabaya, Alexandria, New-York és Monastir, továbbá mintegy 40 állandó tudosító a nagy világpiacokon. Ezek 1890. 336652,21 frt, 1891. 452726,96 frt, 1892-ben 696506,52 frt, 1893. 1240310,77 és 1894-ben 1100835,70 frt értékü magyar gyártmányt helyeztek el a keleti piacokon, és itt nincs beszámítva ama magyar cégek forgalma, melyeket az intézet kirendeltségei bevezettek, de amelyek azután v. közvetlenül, v. saját ügynökeik által érintkeztek a keleti vevőkkel. A kirendeltségek üzleti vezetését - miután az állami jellegü kezelés kissé nehézkesnek bizonyult - a Magyar kereskedelmi részvénytársaságra bizták, mely ugy igyekezett a kiviteli törekvéseket serkenteni, hogy a keleti cégek váltóit leszámítolta, gyárosainknak állami szállitásokat financirozott és igy a kisebb gyáraknak is lehetővé tette a keleti piacokon való versenyt 1890. az intézet kebelében tudakozó irodát szerveztek, mely külföldi cégek hitelképességéről (csekély dij mellett), szállítási dijtételekről, vámdijakról és a kereskedelmet érintő mindenféle egyéb kérdésekről (ingyen) ad fölvilágosításokat és hetilapot szerkeszt (Magyar Kereskedelmi Muzeum), mely a hazai külkereskedelemnek speciális szakközlönye. Az intézet 1894. Les Fabricants Exportateurs du Royaume de Hongrie c. alatt nyolcnyelvü munkát adott ki, mely 1223 kivitelképes magyar ipartelepet ismertetett és 10000 példányban terjesztetvén, a földgömb minden fontosabb kereskedelmi gócpontján adta tudtul, hogy Magyarország megközelítette a modern iparállamok szinvonalát.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
