Merv
Merv (Maur, Meru), 1. oázis és járás az orosz Transzkaspiai tartományban, a Murg-ab mindkét partján, amely 2 fő (Utemis és tokhtamis) és számos apró csatornára oszlik és mintegy 200 km.-rel lejebb a homokban elvész, 4100-5400 km2 ter., amelyből 4/5 művelhető, a többi homok és mocsár. Az éghajlat egészségtelen; májustól szeptemberig nincs eső; a hőség juliusban csaknem tűrhetetlen, januárban néha -8°-ot mutat. A szélviharok gyakoriak és erősek. A főtermékek a búza, szorgum és a dinnyefélék, kevésbbé a rizs, rozs és pamut. Az állattenyésztés aránylag jelentékeny. - 2. M., az ugyanily nevü oázis és járás székhelye a Murg-ab jobbpartján, vasút mellett, (1890) 11 070 lak. Az orosz foglalás előtt e város Kaucsut-Khan-Kala nevet viselt és tulajdonképen sárfalakkal körülfogott sátortábor volt, amely köré a vásárnapokon, hetenként kétszer, nagy tömeg gyült össze. Amióta az oroszok benne megtelepedtek, széles utcák körül rendes házak keletkeztek, amelyekben az oroszokon kivül örmények, bokharaiak és khivaiak laknak, akik a földmivelésen kivül szőnyeg- és selyemkelme-szövéssel foglalkoznak. A régi M. a maitól 27 km.-nyire, a mai Bairam-Alinál volt. Romjai 46 km2 területet takarnak és 3 korszakhoz tartoznak. A legrégibb gyaur-kala, ÉK-en a szasszanidák és arabok M.-e volt; ehhez csatlakozik DNy-on a szeldsukok M.-e, Szultán-Kala és még tovább DNy-ra Bairam-Ali-Khan-Kala, amelyet 100 év előtt a bokharai emir dúlt föl. M. igen régi telep; már a Zend-Aveszta is említést tesz róla. Az ókori persa birodalom megdőlése után a makedoniai birodalomnak volt része. Az V-VIII. sz.-ig nesztoriánus keresztény ország volt. Az arab uralom alatt fontos szellemi középpont lett könyvtárakkal és kórházakkal. A XI. sz.-ban érte el virágzása korát. A Tuli-Khán vezérlete alatt álló mongolok feldúlták. 1505. megszállották az özbégek, 1510. a persákés 1790. a szarikok. Mivel ezektől a persák visszafoglalni képesek nem voltak, 1795. átvágták ama tó töltését, amely a várost vizzel ellátta.A lakosoknak tehát városukat el kellett hagyniok és a mai M.-et alapították. 1856. a tekketurkomanok foglalták el és rablóbarlanggá és a rabszolgakereskedés középpontjává tették. 1884. az oroszok kerítették hatalmukba. V. ö. O'Donovan, The M. oasis (London 1882); Annenkov, Le chemin de fer transcaspien et les pays qu'il traverse (Compte rendu de la Soc. de Géogr. 1886, 130. old.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
