Messzenia
Messzenia (néha Messzene is), ókori tartomány a Peloponnezusnak délnyugati részében. Határai voltak: északon Elisz és Arkádia, keleten lakonia, délen a Földközi-tenger, nyugaton a Jóni-tenger. Nagyságra nem (hiszen mindössze 49 mf2 volt), de természetadta kellemre első helyen állott Görögországban. hegyei közül északon a Taygetos nyulik be Lakonia felől,majd a Nomia-hegység, melynek csomópontja, az Eira-hegy, most Tetraszi vagy hagiosz Iliasz nevet visel. Ehhez csatlakoztak északnyugaton azok a hegyek, melyek jelenleg Kutra nevet viselnek és délnyugaton a most Kontovuni nevü középhegység, amelynek történelmi jelentőségü pontjai az Ithome és Evan. Ezen hegyek közé ékelve és egy szoros által elválasztva volt az országnak két síksága: a Stenyklaros (eredetileg kétségkivül tengerfenék) és a Makaria, mindkettő hires a maga termékenységéről, kivált az utóbbi, melyet a Pamisosnak habjai öntöztek. Nyugat felé említi az ókori földrajz a 950 m. Mathriat és a 3 csúcscsal biró Aigaleost. Említendő hegyfokok a Jóni-tengeren Platanodes és Koraphasion (közel Pyloshoz). Folyók közül a fentebb említett Pamisoson kivül ott volt a Neda (Buzi), továbbá a Balyra (most Mavrozumenosz), majd az Aris (most Pidama). A tenger a déli parton a Messzenei- (most Koroni-) öblöt képezte, a nyugati parton viszont a hires Pylosit (most Navarino). Az éghajlat szelid volt és enyhe, termékei közül hiresek és keresettek a M.-i borok. Messzene fővárosát Epaminondas sürgetésére 369. a Ithome-hegynek (l. o.) déli lejtőjén építették. (A város falának képét l. az Építészet VII. mellékletén.) Ampheia az Amphitos mellett szinhelye annak a leányrablásnak, melyet spártai ifjak M.-i szüzeken elkövettek és mely a hagyomány szerint az elkeseredett háborunak okozója lett. Mint őslakók a lelegek szerepelnek, akikkel korán argivok keveredtek, később eolok és dórok is járultak hozzájuk. Homeros idejében a nyugati rész a pylosi Nestor birodalmát képezte, a keleti Lakoniához tartozott. A Spártával való háboruk el is gyöngítették az országot, dór iga alá is hozták,melyből csakis Epaminondas ragadta ki a leuktrai csata által (374). De ez a győzelem is inkább erkölcsi jelentőséggel birt, népesség tekintetébenM. megvolt és megmaradt pusztának. V. ö. Curtius, Der Peloponnesos (II. 121); Bursian, Geographie von Griechenland (II., 155 s k. old.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
