Münter
Münter Boldizsár, német egyházi szónok és dalköltő, szül. Lübeckben 1735 márc. 24., megh. Kopenhágában 1793 okt. 5. Jenában teologiát tanult s u. o. 1757. magántanár volt; 1769. Gothában, 1765. Kopenhágában főegyházi szónok lett. Számos beszédgyüjteményén kivül kiadta: Geistliche Lieder (Lipcse 1773). 1772. M. készítette a halálra Struensee (l. o.) grófot, s kiadta annak Bekehringsgeschichte (2. kiad. Koppenhága 1773) c. művét. Leánya Brun (l. o.) Friderika Krisztina Zsófia irónő volt.
Müntz Jenő, francia műtörténetiró, szül. Sulzban (Elzász) 1845. 1876. a párisi szépművészeti iskola könyvtárosa, 1880. felügyelője, s egyúttal a levéltár és muzeum igazgatója lett. Számos szaklapokban közölt tanulmányán kivül irta: Les arts a la cour des papes pendant le XV-e et Le XVI-e siecle (1886); histoire de l'art pendant la Renaissance (1888-94); Les archives des arts (1889); stb. 1882 óta kiadja a Bibliotheque internationale de l'art c. folyóiratot, melyben irta: Études sur l'histoire de la peinture et de l'iconographie (új kiad. 1885). Foglalkozott a magyar renaissanceszal is, különösen Hunyadi Mátyás király korában. V. ö. Pesti Napló 1894 szept. 26. és 1895 márc. 30.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
