Naxosz,
Naxosz, 1. ókori város Sziciliában, a sziget K-i partján. Kalkisziak alapították Kr. e. 735. Nemsokára annyira népes lett, hogy maga is küldhetett gyarmatosokat Leontinoiba, Katanába és Zankléba. Egy ideig gelai Hieronymusnak lévén alávetve, később Athénhez szított, miért is Dionysos 403. elfoglalta és elpusztította.
2. N. (Naxia), a Kikladok legnagyobbika a szigetcsoport DK-i végében, 49 km.-nyire Szirától 448 km2 területtel, (1889) 15 572 lak. Nagyobb részét hegyek takarják, amelyek É-ról D-re a K-i part közelében húzódnak el és oldalaikon gnájszból, felső részeikben pedig mészkőből állanak. A hegycsúcsok közül a legmagasabbak Koronisz, Fanari és Zia (1007 m) a legnagyobb. Legszebb árnyékos völgye a drimalia. Fő termékei a különféle gyümölcsök, gabona, bor és olaj. Miként az ókorban, jelenleg is a fő kiviteli cikk a horzsakő (1888. 587,720 frank értékben). A sziget fővárosa, N. a Ny-i partnak északi felében ugyanazon helyen áll, mint az ókori N., egy domb lábánál, amelyen az ókorban az akropolisz, a középkorban pedig egy megerősített kastély volt. A sziget legrégibb lakói állítólag a trákok, később a kariaiak és azután jóniaiak voltak. Már korán virágzó ország lett; Kr. e. a VI. sz.-ban Lygdamis nevü zsarnok uralkodott benne. Rövid ideig a persák uralma alatt állott. Kr. e. 466. az athéniek uralma alá került. 376. partjai mellett Chabrias fényes győzelmet aratott a lakedemoniak hadain. Későbben felváltva egyiptomi és rodusi uralom alatt állott. A Mithridates elleni háboruban a rómaiak foglalták el. Ezután megszünt jelentékenyebb szerepet játszani mindaddig, mig 1207. Marco Sanudo velencei hajóvezér el nem foglalta. Ezután 1566-ig önálló hercegségnek volt középpontja, amelyben eleinte a Sanudo-, későbben a dalle Carceri-, végül a Crispo-család uralkodott. 1566. török uralom alá került. Görögország felszabadulása után Paroszszal együtt a Kikladok nevü nomarchia egyik eparchiáját alkotja, amelynek (1887) 23 500 lakosa van. V. ö. Dugit, N. et les établissements latins de l'Archipel (Páris 1867); Curtius, N. (Berlin 1846); Miliriakisz, Kikladika (új-görögül, Athén 1864); Sauer, Altnaxische Marmorkunst (1892).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
