Nova-Scotia
Nova-Scotia (azelőtt New-Brunswick tartománynyal együtt Acadia), az É.-amerikai brit Kanadának része, 54,146 km2 területtel. Az Atlanti-oceánba nyuló, meredek szirtes martu sziget nagyrészt helgyes; vulkánikus természetü, s erdőkkel sűrün benőtt területe termékeny s a földmivelésre alkalmas, de alkosai inkább kereskedéssel, halászattal, bányászattal (gazdag kőszén, vas- és arany-telepek) meg hajóépítéssel foglalkoznak. N. klimája, ugyszintén faunája és flórája is egyezik New-Brunswickével; lakosainak összes száma (1891) 450,396, köztük 122,000 kat. (többnyire franciák) és 208,000 presbiterianus (skótok), meg körülbelül 1500 indus. A kereskedés főbb tárgyai: a halak (1892) 6,3 millió dollár értékben, aztán halzsir, fa (88 millió láb) továbbá kőszén (1886. kivitel 16 millio tonna). A tartomány élén az alkormányzó áll; a törvényhozó testület alsóházában 38 képviselő van, a felsőházat (Legislative Council) el akarják törölni. Állami bevételek (1890) 661,541, kiadások 692,539, államadósság 1.358,118 dollár; nyilvános iskoláit (1891) 47,875 tanuló látogatta. Fővárosa Halifax; egyéb városok: Sydney (2426 lak.), Yarmouth (6089 lak.), Pictou (2998 lak.), New-Glasgow (4100 lak.) és Lunenburg (4044 lak.). Első felfedezőjének Cabot Sebestyént tartják; mivel az angolok kezdetben N.-t elhanyagolták, 1604. franciák telepedtek oda, de már 1613. elűzettek. 1652-54. ismét a franciáké volt, kiktől, noha a brédai szerződésben lemondtak róla, New-England lakói újra visszafoglalták N.-t, mire aztán az utrechti békében (1713) Franciaország végleg lemondott minden igényéről.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
