Nyitvamagzók
Nyitvamagzók (növ., ősmagvasak, Archispermae Strassburgernál, Gymonspermae, a. m. csupaszmagvuak, födetlen magvuak; nyitvatermők), a természetes rendszerben a virágzó növények fő csoportja, a zárvamagzók ellentéte, azoknak a növényeknek egyesítése, amelyeknek petéje nem zárt magrejtőben fejllődik, hanem vagy szabadon a tengelyen, vagy a termőlevél felszinén, vagy a tövében. Ekkor ezek mint pikkelyek, spirális ehlyzettel atoboz tengelyén, a tobozt (l. o.) alkotják. A himsejt termékenyülés előtt többsejtü, nem a bibére, hanem egyenest a peteszájra jut; a csiratömlőben a termékenyítés előtt képződik a magfehérje, ebben támadnak az archegoniumok (corpuscula), ebben ismét a petesejt. Archispermai (azaz ősmagvas növények) azt jelenti, hogy a geologiai ismeretek szerint ezek voltak a legelső nagvas növények földkerekségen. Csoportjai: a) a virágnak nincs leple: 1. a törzs ágatlan, a levél nagy és szárnyalt; kétszikü a. m. Cycadeae, pálmatobozosak; 2. a törzs elágazó, a levél többnyire tűalakú vagy apróss; két-vagy többszikü a. m. Coniferae, tobozosak; b) a virág leples, kétszikü a. m. Gneaceae. A Ny. a növényvilág kifejlődésében az edényes virágtalanok meg az igazi virágzó növények (zárvamagzók) kapcsolata. Nemzésük még jobban megegyezik amazokével, sőt még vegatativ szervezetükre nézve is van kapcsolatuk a kirptogamákkal. Végre az edényes virágtalanokkal való rokonságuk még azzal is nyilatkozik, hogy őskorbeli földrajzi elterjedésük is megegyező, s az ásatag edényes növények között ismerünk olyan alakokat, amelyek a Ny.-hoz hasonlóbbak, mint ma élő kriptogam rokonaikhoz. V. ö. Strassburger, Die Angiospermen und die Gymnospermen (Jena 1879).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
