Oxenstierna
Oxenstierna (ejtsd: -serna), 1. Axel, gróf, svéd államférfiu, szül. Fanöben (Uppland) 1583 jun. 16., megh. 1654 aug. 28., régi nemes család sarja. Rostockban, Jenában és Vittenbergában tanulta a teologiát, állam- és a jogtudományokat és régi és újabb nyelveket egyaránt. Hazatérte után IX. Károly szolgálatába állott és miután 1606-1608. követ volt Mecklenburgban, svéd birodalmi tanácsosi címmel a szenátusba lépett. Gusztáv Adolf birodalmi kancellárrá nevezte ki és tanácsára kötött 1612. Dániával, 1617. pedig Oroszországgal békét. Midőn 1621. a háboru III. Zsigmond lengyel királylyal kitört, O. kilenc tanácsossal egyetemben átvette a birodalom közigazgatását, mig őt Gusztáv Adolf a Poroszország területén meghódított vidékek főkormányzójává ki nem nevezte. Azután a 30 éves háboruba keveredett Svédország. A breitenfeldi győzelem után a király Németországba hivta O.-t és mielőtt majnai Frankfurtból Franken és Bajorország felé nyomult, az összes diplomáciai ügyek vezetését bizta reá, sőt a Rajna és Majna mellékén tervezett háboru vezetésével is megbizta. A király halála után (1632) nov. 16.) pedig Svédország politikájának vezetése ő reá szállott át. A szövetségesek az 1633. Heilbronnban tartott kongresszuson elismerték az evangelikus Unió vezetőjének. 1636. visszatért Svédországba, hol királyi barátja leányának, Krisztinának neveléséről atyailag gondoskodott. Németországban a háborut befejezendő, János fiát mint teljhatalmu megbizottat oda küldötte, ő maga pedig Brömsebróban (1645 jul. 13.) kötött szerződés alapján Dániával kötött Svédország javára előnyös békét. Krisztina ezután O.-t södermöre-i gróffá s egyidejüleg az upsalai egyetem rektorává nevezte ki. Krisztina utóda. X. Károly is állandóan kitüntette O.-t haláláig. Jogtalanul tartják őt az 1653. Stockholmban megjelent, 2 részből álló s a svéd-német háboruról értekező Chemnitz-féle munkának, valamint a De arcanis austriacae domus röpiratnak szerzőjéül. V. ö. Lundblad, Svéd Plutarch, II. köt.: Oxenstierna élete (németül Stralsund 1827). Iratainak hivatalos gyüjteménye Skrifter och brefvexling 1888 óta jelenik meg Stockholmban.
2. O. Gábor János, svéd politikus és költő, szül. 1750 ju. 4., megh. 1818 jul. 29. A diplomáciai pályára lépett s hosszabb ideig a bécsi követségnél volt alkalmazva. 1786. birodalmi tanácsos és irodaelnök lett, később pedig birodalmi marsall. Legjelesebb művei közé tartoznak a természet szépségeiről értekező költeményei: Skör darne (Az aratók) és Dagens stunder (Nappali órák), valamint a könnyen oda vetett Sagor, epigrammer och skaldebref megemlítendők. Milton Elveszett paradicsomát is lefordította, szintugy Tassónak a Felszabdított Jeruzsálem egy részét. Összes munkái Arbeten c. alatt (3 köt., 3 kiad., Stockholm 1836-42) jelentek meg. Naplójából Stjernström adott ki az 1769-71. évekre vonatkozó szemelvényeket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
