Ožegović
Ožegović- (ejtsd: ozsegovics) család, Horvátország egyik ismertebb nevü nemes családja, mely nemességét a nagykemléki várszolgákkal együtt már IV. Béla királytól kapta. A család nevezetesebb tagjai: Imre, zenggi püspök, szül. Vinarecen (Kőrös) 1775., megh. Zenggen 1869 aug. 8-án. Papnak 180. avattatott fel Zágrábban és 1833. zenggi és modrusi püspökké neveztetett ki. Az uralkodóház irányában főleg az 1848-49-iki években mutatott hűsége által szerzett érdemeket. 1849. valóságos belső titkos tanácsos, 1852. a Lipót-rend középkeresztese lett és ennek alapján 1858 márc. 6. osztrák birodalmi báróságot nyert, mely István testvérének fiára, Metellre is átruháztatott. - Testvére István, szül. Vinarecen 1770., megh. 1831. Előbb Szerém, utóbb Varasd vármegye főügyésze, kerületi, majd báni táblai ülnök, kir. tanácsos lett. 1825., 1827. és 1830. a magyar országgyülésen tartományi követ volt. 1832. pedig a horvát rendektől itélőmesternek választatott, mely minőségben 1836-ig volt tagja a magyar országgyülésnek. - Fia Metell, szül. Zágrábban 1814., megh. Hientzingben 1890 febr. 8. Hivatalos pályáját Varasd vármegyénél kezdte, hol 1831. aljegyző, 1836. főjegyző lett. 1845-1846. a magyar kir. udvari kancelláriánál titkár, 1847-48. magyar kir. helytartósági tanácsos és a báni tanács osztályfőnöke. 1848 dec.-től császári belügyminiszteri tanácsos. 1851. a legfőbb semmítő törvényszék tanácsosa. A forradalmi időszakban mint Jellachich bán határozott hive tünt fel. 1854. a Lipót-rend lovagja. 1858. osztrák birodalmi báró, utóbb titkos tanácsos és államtanácsos lett.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
