Quantitas
Quantitas (lat.) a. m. mennyiség; ugy az adott tárgy terjedelmére, valamint a tárgyak sokaságára nézve és egyformán a térbeli, valamint az időbeli, illetve a cselekvésbeli terjedelemre és sokaságra alkalmazva. A Q. fogalma ugy származik, ha az adott tárgy qualitásától abstrahálunk, annak egyéni különfeleségét és sajátságait közömbösnek tekintjük és igy az adott tárgyakat bizonyos egyformaságban szemléljük. Innét érthető, hogy Hegel a qualitástól való elvonatkozásból származtatja a Q.-t (Quantität ist aufgehobene Qualität). A Q.-t különben a legáltalánosabb alapfogalmak sorozatába már Aristoteles és Kant is felvetette. Valamint a qualitást, ugy a Q.-t a fogalmakra is alkalmazzuk és ezzel a tárgyak sokaságát jelezzük, mely a fogalom körébe esik; a fogalom terjedelme tehát megfordított viszonyban áll tartalmához, mert a fogalom határozatlanságával nő a tárgyak mennyisége, melyek a fogalomban benfoglaltatnak. Az téleteknél Q. tekintetében az általános (minden A-B), részleges (egyes A-B) és egyénítő (ez az A-B) itéleteket különböztetjük meg. L. még Mennyiség.
Q., a verstanban a szótagok mekkorasága, vagyis időmértéke, t. i. hosszusága, illetőleg rövidsége. Q-os verselés az olyan, melynél csak arra tekintenek, hogy a ritmus hosszu és rövid időrészeibe hosszu és rövid szótagokat tegyenek; ilyen p. a görög verselés, továbbá a magyarban is az a verselő módszer, melylyel az antik és nyugateurópai versformákat alkotják. L. Időmértékelés verselés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
