Rozália-hegység,
Rozália-hegység, a dunántúli Alpok egyik hegysége, mely Sopron vármegye és Alsó-Ausztria határán emelkedik; a hegység Lajta-Szent-Miklós mellett veszi kezdetét, s innen D. felé folyton emelkedve, a Rozália-kápolnánál (Fraknóváraljától DNy-ra) 746 m. magasságot ér el. A Rozália-kápolnától D-re (ahol K. felé a Soproni-hegység hatalmas ágát bocsátja), a gerince Alsó-Ausztriában csap el és magas fekvésü hullámos fenföld jellemét ölti magára, melyet Buckelige Weltnek (hepehupás vidék) szoktak nevezni. Odább D. felé való folytatódásában a R. a Wechsel-hegységhez csatlakozik. A R. É-i részét sűrü erdők (túlnyomóan fenyvesek) borítják, melyek tövében dús szőllők és gyümölcsösök (főleg Rétfalu vidékén) terülnek el; a hepehupás vidéken ellenben, magas fekvése dacára is, túlnyomóak a szántóföldek s csak a legmagasabb csúcsokat borítja a fenyves. A R. magyarországi részében kevés község van; legjelentékenyebb Lajta-Szt.-Miklós és rétfalu; nevezetes továbbá a pecsenyédi savanyukút (fürdő) és Fraknó vára. A R. legmagasabb csúcsán álló Rozália-kápolna 1695. épült. A R. osztrák részében számos község van. Az egész hegységet számos turista-út szeli át s egy 587 m. magas hegyen az osztrák turista-egyesület 21 m. magas messzelátót (Hohe Warte) épített. Innen, valamint a Rozália-kápolnáról gyönyörü kilátás nyilik. V. ö. Thirring Gusztáv, A R. (Földrajzi Közlemények 1884. évf.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
