Rügen,
Rügen, Németország legnagyobb szigete a Keleti-tengerben; a kontinenstől, amelylyel egykoron bizonyára összefüggött, a 2,4 km. széles Strelasund választja el. Területe 968 km2, lakóinak száma (1890) 45 185. Partjai nagyon szakadozottak; a tenger kisebb-nagyobb öbleit Wieke vagy Bodden névvel illetik. Nagyobbára keskeny félszigetei közül a nagyobbak: É-on Wittow az Arkona hegyfokkal, ÉK-en Jasmund, DK-en Mönkgut és DNy-on a termékeny Zudar. Közelében a kisebb szigetek: ÉNy-on Hiddensee, ettől DK-re Ummanz és Putbusszal szemben Vilm. Ny-on a sziget sík, belsejében emelkedett és ÉK-i partjai nagyobbára meredek mészkőfalak. Itt emelkedik a 133 m. meredek Stubbenkammer regényes sziklafal meredeken a tengerből; közelében van régi bükkerdő árnyékában a hires Hertha-tó. Legnagyobb emelkedése a Rugard, a fő hely, Bergen (l. o.) mellett. A talaj nehány homokos és nehány tőzeges területet kivéve, termékeny; rajta leginkább gabonát és repcét termelnek. Jelentékeny még a marhatenyésztés és a halászat is. Sassnitz, Binz, Lohme, Göhren és Sellin látogatott fürdők. R. lakói az ókorban germánok, későbben szlávok voltak. 1168. I. Valdemar dán király foglalta el, aki a lakóit a keresztény vallásra térítette. III. Witzlaf halála után 1325. a szigetet Pomerániához csatolták. 1648. a svédek birtokába jutott. 1715. poroszok és dánok szállották meg, de 1720. visszakerült Svédországhoz. 1814. Dánia, 1815. Poroszország kapta meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
