Rydberg
Rydberg Ábrahám Viktor, svéd iró, szül. Jönköpingben 1829 dec. 18., megh. Stockholmban 1895 szept. 21. Lundban jogot tanult és 1855-1876. a Göteborgs Handelstidning szerkesztőségében dolgozott. 1877 óta tagja a svéd tizennyolcak akadémiájának; 1887. a szabad művészetek, 1889 óta a tudományok akadémiája is tagjává választotta. 1889. a művelődéstörténelem tanárává nevezték ki Stockholmba. Művei: Singvalla (romantikus elbeszélés, 3. kiad. 1876); Den siste Athenaren (Az utolsó athéni, 1859, R. főműve, 3. kiad. 1876); Bibelns lära om Kristus (A biblia tanítása Krisztusról 1862; az új-luteránus reakció ellen); nagyon tetszett Medeltidens magi (A középkor mágiája) c. könyve is. 1873. R. Olasz- és Franciaországba utazott, s utazásainak eredményét Romerska dagar (Római napok, új kiad. Stockholm 1877) és Romerska sägner om Paulus och Petrus (1874) c. műveiben irta meg. Legújabb munkái: Undersökningar i germanisk mythologi (Kutatások a germán mitologia köréből, 1884-1889, 2 köt.); Fädernas gudasaga (Az atyák istenmondái, 1887) és Vapensmeden (A fegyverkovács, 1891). R. lefordította Goethe Faustját is (1876) és kiadott költeményeket is: Dikter (1882 és 1891), amelyeket formájuk szépsége és gondolataik gazdagsága jellemez. V. ö. Schenk, A. V. R. (Marburg 1896).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
