Salamon-szigetek
Salamon-szigetek (Salamon-csoport), Melanéziához tartozó szigetcsoport a D. sz. 2°-13°30' és a K. h. 154° 40'-162°30' között, Új-Guineától K-re, 43 900 km2 területtel. A S. egy része vulkáni eredetü, másik része korall-sziget. A nagyobbak: Bougainville (Bukával, 10 000 km2 ter.), Choiseul (5850), Isabel (5840), Új-Georgia (2000), Malaita (Maramaszikivel 6200), Guadalcanar (6500) és San Christobal (3050 km2) az első osztályba tartoznak; vannak azonban a kisebbek közt is olyanok, amelyek régi vagy újabb kőzetekből állanak vagy vulkáni eredetüek; ilyenek: Eddystone (13 km2), Savo (60 km2) és Murray (7). Savo egyik vulkánja 1567., midőn a spanyolok fölfedezték, még működőben volt. A földrengések e szigeteken még gyakoriak. Legmagasabb hegytömegük a Balbi (3100 m.) Bougainville szigetén van, de másokon is láthatók 1000 m.-nél magasabb csúcsok. A nagyobb szigetek közt és körül a korrall-atollok, zátonyok számosak és néhol hosszu, 200 km.-nyire is elnyuló falakat alkotnak. A S. nagyobb részét sűrü erdők és sűrü bozótok takarják, csak egyes helyeken mint Guadalcanar Ny-i részében és San Christobal egyes részeiben találhatók magas fűvel borított területek. Az éghajlat általában egészségtelen, ami főképen a nagy nedvességnek köszönhető. Az uralkodó szelek az ÉNy-i (novembertől áprilisig) és a DK-i musszon (májustól októberig). A hőmérséklet 24-32°. Az erdei fák közt sok a szandál- és ébenfa; fő termékek: a kókuszdió, banána és cukornád. A fauna specialitásai a bőregerek. A szárazföldi madarak száma elég nagy, köztük az Ornithoptera Victoriae. A kigyók és gyikok csekély számban vannak, a rovarfauna szintén gyér. A lakosok (egy benszülött férfi képét l. az Ausztráliai népfajok szines mellékletén9, kiknek számát némelyek 180 000-re becsülik, melanéziaiak, ügyesen mívelik földjeiket és csónakjaik, meg egyéb háziszereik készítésében is elég nagy kézi ügyességet tanusítanak. A kannibálizmusnak még hódolnak; soknejüségben élnek és rabszolgákat is tartanak. Az európaiakkal szemben rendkivül tartózkodók, de a kereskedelmi hajókkal némi összeköttetést tartanak fenn. Az 1886 ápr. 6-iki egyezség szerint az É-i szigetek a német, a D-iek az angol hatalomkörhöz tartoznak. Az elsőbe tartoznak. Bougainville Bukával, Choiseul, Isabel, továbbá a kisebb szigetek, illetőlet atollok. Shortland-szigetek (150 km2 ter.), Szt.-György (150), Gower (100), Marqueen (25), Tasman (10), Ontong-Java vagy Lord-Howe (35) és Carteret-szigetek (30), mintegy 90 000 lak. A brit hatalomkörbe esnek: Új-Georgia, Guadalcanar, Malaita, San christobal, Florida (440 km2) és több kisebb sziget (Mono, Eddystone, Ronongo, Kera stb.) szintén közel 90 000 lak. A S. fölfedezője Mendana, aki 1568. Isabel szigetén kötött ki először, fölfedezéseit a spanyolok titokban tartották. Bougainville 1768. volt a második európai hajós, akinek jelentései alapján e szigetek ismeretesekké lettek. Guadalcanar sziget vad lakói a tanulmányi célból partra szállott osztrák (Albatros) expediciónak több tagját 1896 aug. 10. megrohanták és köztük Foullon bárót és Beaufort hadapródot több matrózzal meggyilkolták. V. ö. Guppsy kisebb értekezésein kivül: The Solomon Islands and their natives (London 1887); u. a., The Solomon Islands, their geology, general features stb. (u. o. 1887).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
