Sallwürk
Sallwürk Ernő, német pedagogus, szül. Sigmaenben 1839 máj. 7. Berlinben és Tübingában filologiát és nyelvészetet tanulmányozott, Hedingenben és Koblenzben gimnáziumi tanár volt, azután rektor a hechingeni felsőbb polgári iskolán, ezek után Badenben gimnáziumi tanár, 1874. a pforzheimi reálgimnázium főnöke, 1893. magántanár a karlsruhei műegyetemen. mint a karlsruhei iskolai hatóság tagja különösen a felsőbb leányiskolák és reáliskolák szervezetével foglalkozott. Herbart irányát követi, de ugyanezen iskolában a Ziller-féle irány ellen küzd. Legnevezetesebb munkái, Herbart und seine Jünger (névtelenül, Langensalza 1880); Lockes Gedanken über Erziehung (u. o. 1883); Fénelon und die Litteratur der weiblichen Bildung in Frankreich stb. (u. o. 1887); Handel und Wandel der pädagogischen Schule Herbarts (2. kiadás 1886); Gesinnungsunterricht u. Kulturgeschichte 8u. o. 1887); Das Staatsseminar für Pädagogik (Gotha 1890); Baumgarten gegen Diesterweg (Langensalza 1892) stb. Kiadta továbbá Herbart pedagógiai iratait (2 köt., u. o. 1890).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
