Sas,
Sas, az északi ég egyik csillagképe, mely rektaszcenzióban 281-305° és északi szélességben 3-8° közt terül el és az Antionus (ki a sason ül), Delfin, Róka és Sobieski paizsával határos. Legfényesebb csillagja az Atair, első rendü; e felett harmadrendü, alatta negyedrendü csillag van, e három csillag egyenes vonalban fekszik; különben összesen 23 még szabad szemmel látható csillag van a Sasban.
S., a heraldikai állatok között a madárvilágból legtöbbször használt. Az élő sastól elütőleg legtöbbnyire ornamentikailag stilizálva ábrázolják; mindig fölfelé repülő alakban, feje féloldalt fordítva, szárnyai félig kiterjesztve, karmai széjjelterpesztve. Tollazata mellén rendszeres, nyakán a régi heraldikában két oldalról két-két toll áll el, a későbbi heraldikában a nyak tollazata köröskörül elálló. Szárnyai félköralakulag kiterjesztve, kevés számu, rendesen 3-tól 12-ig változó hosszú tollakból állanak, farka ornamentikai modorban van tartva, borzolt. A sas egész testén kivül előfordulnak annak egyes részei is, igy p. feje, lábai, de legtöbbnyire szárnyai egyenként vagy párosan. Utóbbi esetben vagy a szárnycsontokkal egymásnak fordítva ábrázoltatnak, vagy pedig fedik egymást. A sas teste még a mesterséges heraldikai alakok közt is szerepel, mint a hárpia alkatrésze, t. i. a sas testét egy koronás leányfő koronázza, p. Nürnberg városának címerében. L. még Kétfejü sas.
S. az állattanban, l. Sasfélék.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
