Szaádia,
Szaádia, ben József, zsidó tudós és bölcsész, szül. Fajumban (Egyiptom) 892., megh. 941-ben. 928-ban megválasztották a szurai (Babilonia) talmudiskola igazgatójává (héb. gáon, ezért rendesen Sz. gáon-nak nevezik), mely a nagy tudományu férfiu vezetése alatt ismét virágzásnak indult. Dávid ben Zákáj exilarchával viszályba keveredvén, állásától meg kellett válnia, de később megint visszakerült hivatalába. Különösen a szentirás magyarázásában és a bölcsészet terén tünt ki. A bibliát arab nyelvre lefordította és magyarázattal kisérte. A vallásbölcsészet terén korszakalkotó Emunot vedéot (vallás- és erkölcstan) arab munkája, melyet Tibbon Juda (1160) fordított héberre, Fürst Gyula németre (Lipcse 1845). Egyéb dolgozatai: a bibliában egyszer előforduló 90 szónak összeállítása, imakönyv (szidur), magyarázat a Jessirá-könyvhöz, költemények, talmudi és kornologikus munkák, melyek még részben fenmaradtak kéziratokban. V. ö. Guttman, Die Religionsphilosophie des Saadja (Göttinga 1882).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
