Szász tartomány
Szász tartomány (Sachsen), Poroszországnak egyik tartmánya Hannover, Braunschweig és Szilézia, a szász királyság és a türingiai hercegségek közt, 25,243 km2 területtel, (1895) 2.699,207 lak., akik túlnyomó számban németek. É-i és K-i része nagyobbára sík, D-i és Ny-i része, főképen Erfurt kerület azonban hegyes. Ide nyulnak be a Haz ágai, amelyektől D-re fekszik a türingiai dombos vidék. A Felső-Harzhoz csatlakozik az Eichsfeld nevü fensík az Ohmberg nevü legmagasabb csúcscsal. A Türingiai-erdőben a Beerberg és Finsterberg a legnagyobb csúcsok. Az egész tartomány angyobb része az Elbe, kisebb része a Weser vizvidékéhez tartozik. Amannak mellékvizei a Fekete-Elster, Ihle, Havel a határon, a Mulde a Fehér-Elsterrel és Unstruttal; emezé a Werra és Aller a Leinéve. Hajózó csatorna a Plaueni. Tavak a Mansfelder- és Arendsee. Az ismeretesebb ásványvizforrások: Hubertusbad, Quedlinburg, Aschersleben, Langensalza és Neu-Ragoczy. Az éghajlat meglehetősen kedvező; átlagos évi középhőmérséklet 8-8,9o; az évi esőmennyiség 48-62 cm. Az egész területből esik szántóföldre és kertre 1.536,406, rétekre 209,289, legelőkre 75,943, erdőségekre 525,800 ha. Földje Poroszországban a legtermékenyebbek közé tartozik; különösen hires jó földjéről a magdeburgi Börde, a Wische és a Goldene Aue. Legfőbb termék a rozs (344,431 ha.-on 453,485 t.), azután a zab (204,790 ha.-on 177,556 t.), burgonya (188,330 ha.-on 2.046,682 t.), búza (165,936 ha.-on 283,782 t.), árpa (146,723 ha.-on 212,561 t.) és széna 336,715 t.; a cukorrépával 118,966 ha. van beültetve. Nagyon jelentékeny még a mű- és kereskedelmi kertészet Erfurtban és környékén, továbbá Quedlinburgban. Az állattenyésztés nagyon virágzó. 1892. volt 198,358 ló, 697,906 szarvasmarha, 1.064,994 juh, 893,112 sertés, 291,304 kecske és 73,819 méhkas. A bányászat fő termékei: a szén, amelyet mint kő- és barnaszenet nagy mennyiségben bányásznak és a só, amelyből ezen tartományban van Stassfurt mellett Poroszország legnagyobb kősótelepe és Schönebeckben Poroszország legnagyobb sófőzője; ezenkivül bányásznak réz-, ezüst-, vas-, nikol- stb. érceket is. Az ipar csaknem minden ágában feltalálható; némely irányban azonban a virágzás magas fokára emelkedett. A fémipar virágzik Magdeburgban, Buckauban, Ascherslebenben, Suhlban és Sömmerdában. Magdeburgban, Stendalban, Halléban, Nordhausenben, Halberstadtban és Erfurtban gépeket, szerszámokat és fémeszközöket készítenek. A kémiai par székhelyei: Calbe, Wanzleben, Magdeburg és Aschersleben járások; a gyapjufonásé Mühlhausen és Langensalza, a pamutfonásé Magdeburg, Burg, Langensalza, a vászonszövésé Nordhausen, a pamutszövésé ugyanez és Mühlhausen, a papirosiparé Halle és Nordhausen, a bőriparé Mühlhausen; azonkivül a tartománynak számos a répacukor- (131 gyár, 356,800 t. nyerscukortermeléssel), sör- (587 gyár, 2,4 millió hl.) és szeszgyára. A kereskedelem fő helyei Magdeburg és Halle. A hallei egyetemen, számos közép- és szakiskolán kívűl van 2743 nyilvános népiskolája. Kerületei Magdeburg, Merseburg és Erfurt. Fővárosa Magdeburg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
