Szerzetesek,
Szerzetesek, szerzetrendek, a r. kat. egyházban azok a férfiak v. nőt (szerzetesnők), akik többen egy házban (kolostorban, zárdában) laknak és bizonyos, az egyház által helybenhagyott szabályok szerint élnek, hogy örök üdvösségüket könnyebben elérhessék. A szerzetesi életnek alapját a szerzetesi fogadalmak teszik (l. Evangeliomi tanácsok és Fogadalom). A rendes három fogadalomhoz némely szerzetesrend még egy negyediket csatol a különféle célok szempontjából, amelyek végett alapíttatott. Igy p. az irgalmasok a betegek ápolását, a kegyesrendiek a tanítást stb. A szerzetesi élet megalapítójául az egyháztörténelem szt. Antalt nevezi meg (l. Antal), akinek szabályait egyik tanítványa Pachomius (l. o.) tökéletesítette s ez által a szerzetesi életnek csaknem azt az alakját adta, amelylyel manap is bir. Az ő szabályai szerint a Sz. egy fő (házfőnök = rector, guardian) vezetése alatt ima, elmélkedés és vallásos gyakorlatok mellett munkával is foglalkoztak. Manap is p. a trappisták kiválóan földmíveléssel foglalkoznak. A felszentelt Sz. azonfelül szentmisét mondanak, kiszolgáltatják az oltári szentséget és a penitenciatartás szentségét, hirdetik isten igéjét. Rendszerint a megyés püspöknek, egyesek egyenesen a római pápának vannak alávetve. Némely szerzetben szigoru clausura (l. o.) van. Amalarius diakonus, majd metzi apát (megh. 837 körül), Chrodegang metzi püspök Vita canonica c. művét 816. átdolgozta; a munka azután egész Franciaországban meghonosodott. A Sz. kiváló befolyást gyakoroltak a tudományra, melynek az ó- és középkorban úgyszólván egyedüli művelői voltak, és a vallásos élet fejlesztésére és megerősítésére. A pápa egyes Sz.-et szekularizálhat, vagyis megengedheti nekik, hogy a kolostor falain kivül, a világban (in saeculo) élhessenek. Az ily szekularizált Sz. a szerzetesi fogadalmakhoz azontúl is kötve maradnak, de a szegénységi fogadalomhoz csak annyiban, amennyiben azt a megváltoztatott körülmények engedik; világi öltönyük alatt továbbá folyvást szerzetesruhájuk egy jelvényét tartoznak viselni. A Sz. s a rend közti viszony emgszüntetésének egyik nevezetesebb esete magának a szerzetesrendnek eltörlése, ami az egyházjog szerint csak az apostoli széknek, hazai törvényeink szerint a magyar apostoli királynak jogaihoz tartozik. Az egyes szerzetesrendeket saját neveiken irtuk meg.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
