Szömörce,
Szömörce, szemerce vagy szömörice (növ., Coccygria Moench, Cotinus tourn., Coccygia Plin., Rhus L.), a róla nevezett család fája vagy cserjéje. Csípős, gyakran mérges nedve van, levele egyszerü vagy háromágu, sőt szárnyalt is (p. az ide tartozó ecetfáé, l. o.). Apró páros- vagy vegyeéltü virága nagy bogas fürtté egyesül, termése száraz, csonthéjas. Mintegy 120 faja (hazánkban csak 1) a meleg orzságokban, sok a Fokföldön és É.-Amerikában terem. A Rhus Cotinus l. (Rh. Coggygria Scop., parókafa, szkumpia, iszkumpia, szkompia, szkupia) bokros cserje, hazánk erdőtlen lejtőin gyakori, levele hossza kerekded vagy visszás tojásdad, épszélü, kopasz; a var. arenaria Wierzb. visszája pelyhes, virága zöldes-sárga, de sok terméketlenül lehull, mire a meddő termésnyél megnyulik s lila-barna szőr borítja mint az árvalányhajat. Dél-Eruópában és a Keleten honos, de dísznek gyakran ültetik. Faja magyar sárgafa vagy fisettfa (l. o.) néven furnirnak, a gyökerével együtt sárga festéknek használatos, nevezetesen a bőrt festik vele. Levelével meg a kérgével cserzenek. Friss nedve összehúzó, de nem mérges. A Rh. toxicodendron L. (mérges Sz.) 1-21/2 m., kúszó, egyenes v. heverő észak-amerikai cserje, levele hármas, hosszu nyelü, levélkéje tojásdad, kihegyezett, az alja ékformán keskenyedik. Virága meg a termése fehér. Minden részében csipős, sárgás-fehér, a levegőn megfeketedő nagyon mérges tej van, tőle a vászon meg a papiros tartósan megfeketedik. Régebben a levele officinális volt. Európában lombnak vagy faldísznek ültetik, nehol elvadul. A Rh. varieloba Steud. az előbbihez hasonló, de még mérgesebb. Kaliforniában nő, érintésétől gyakran bőrbetegség támad. A Rh. glabra L. északamerikai, cserzősavas kérgével orvosolnak. Nálunk ültetik. A Rh. succedanea L. (viasz-Sz.) japáni és khinai. Bogyójának sajtolásából és kifőzéséből viasz lesz (faviasz). A Perilla ocymoides olajából is tesznek keveset hozzá, hogy annál folyékonyabb legyen. Angolországon át cera Japonica (japáni viasz) néven jut a kereskedésbe, Indiában gyertyát öntenek belőle s japán mostanában igen sokat termel és szállít. A Rh. rhodanthema F. Müll. ausztráliai, faját light yellow wood néven értékesítik. A Rh. pentaphylla Desf. sziciliai és algiri, kérgevel cserzenek. Gyümölcse ehető. A Rh. semialata Murr. khinai és japáni. Az Aphis Chinensis Doubl. leveltetü szúrásából hosszu hólyagforma gubacsot termel, kihinai gubacs (galla Chinensis) neven e század közepe óta nevezetes kereskedelmi cikk. Rendkivül sok csersavat termel; cserzőnek, valamint összehúzó orvosságnak használják. A Rh. kakrasinghee Royle nevü Sz. gubacsát Bombayban hasonlóképen cserzőnek árulják. V. ö. Borbás, A homoki Sz. (Erdészeti Lapok 1886). L. még Cserzőanyagok, Ecetfa, Kopálszömörce, Firnászfa, Bálványfa.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
