Szürkület,
Szürkület, az a még vagy már derengő világosság, melyet Nap nyugta után vagy Nap kelte előtt bizonyos ideig észlelhetünk és mely hajnalban (reggeli Sz.) a folyton nagyobbodó világosságnak enged, este pedig (esti Sz.) a lassan fokozódó sötétségbe megy át. A Sz. oka a Nap sugarainak a léegkörben való törése és visszaverődése sé azért tartama a Napnak helyzetétől és az illető földi helytől függ, lefolyása azonban első sorban a levegő állapota: hőfoka, nedvessége, tisztasága, mozgékonysága stb. szerint módosul. Tiszta estén a Nap lenyugvása után a keleti égen a Föld szürkés árnyéka jelenik meg ívalakulag határolt térben, melyet Mairan ellen-Sz.-nek nevezett, és melyet az ég határos részeitől rendesen fehéres sávoly választ el. Amint a Nap tovább megy a látóhatár alá, a Föld árnyéka mindinkább emelkedik és amint a Nap körülbelül 6 1/2°-ra szállt le, eléri a zenitet; ekkor a fényesebb csillagok már látszanak és nagyjában gyertya nélkül már olvasni, dolgozni stb. nem lehet. Ezt a polgári Sz. végének szokás mondani. Közben az esti pirosság mindinkább az ég nyugati oldalán tömörül és fölötte ívszerüen határolt, fehér tér támad, az esti fény. A pirosság mindinkább fogy, a sötétség növekszik, végre a pirosság is eltünik a látóhatár alá, a sötétség teljessé lesz és a legkisebb csillagok is láthatókká válnak: a csillagászati Sz.-nek is vége van. Ez nagyjában háromszorosa a polgárinak és addig tart, míg a Nap 16-18°-nyira nem jut a látóhatár alá. Ebből kiszáímthatjuk a levegő magasságának alsó határát az: 
képlet szerint, hol h a keresett magasság, r a Föld sugara és x a Sz.-i kör mélysége a látóhatár alatt; 16°-nál és r=6367,5 km.-nél: h=62 km. vagyis körülbelül 9 mérföld. A Sz. tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a Sz.-i kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában rövidebb a Sz. s a sarkok felé nő. Igy az egyenlítőn a Sz. 72-79 perc közt ingadozik, 40° földrajzi szélességnél 95-125 percig tart. Még nagyobb földrajzi szélesség alatt aztán a Nap legmagasabb állásakor nem is jő 16-18°-nyira, a látóhatár alá, mikor aztán az esti Sz. a reggelibe megy át és az u. n. világos éjjelek állanak be, mint p. már 50°-nál, hol ezek jun. 1-ével kezdődnek; 70°-nál már márc. 26. és a sark környékén az éjféli Nap eltüntével jan. 29. és tartanak a szolszticium utáni megfelelő időpontig. Az 50°-on alul fekvő helyekre nézve aztán bekövetkezik kétszer évenkint a legrövidebb Sz. ideje, melynek megfejtésére régente egyik nehéz problema volt és csakis a gömbi háromszögtan kifejlődésével vált egyszerüen megoldható példává. Ha τ a legrövidebb Sz. tartama ϕ földrajzi szélességü helyen és x mint előbb a Nap depressziója, akkor 
adja a tartmot, sinδ pedig a Napnak megfelelő deklinációját, δ-t. Budapesten p. a legrövidebb Sz. 1 óra 35 percig tart a Nap -6° 5'-nyi deklinációjánál, mely átlag márc. 5. és okt. 8. áll be.
képlet szerint, hol h a keresett magasság, r a Föld sugara és x a Sz.-i kör mélysége a látóhatár alatt; 16°-nál és r=6367,5 km.-nél: h=62 km. vagyis körülbelül 9 mérföld. A Sz. tartama attól függvén, mikor éri el a Nap a Sz.-i kört, természetes, hogy különböző; annál tovább fog tartani, minél ferdébben metszi a Nap a látóhatárt. Az egyenlítő alatt ennélfogva általában rövidebb a Sz. s a sarkok felé nő. Igy az egyenlítőn a Sz. 72-79 perc közt ingadozik, 40° földrajzi szélességnél 95-125 percig tart. Még nagyobb földrajzi szélesség alatt aztán a Nap legmagasabb állásakor nem is jő 16-18°-nyira, a látóhatár alá, mikor aztán az esti Sz. a reggelibe megy át és az u. n. világos éjjelek állanak be, mint p. már 50°-nál, hol ezek jun. 1-ével kezdődnek; 70°-nál már márc. 26. és a sark környékén az éjféli Nap eltüntével jan. 29. és tartanak a szolszticium utáni megfelelő időpontig. Az 50°-on alul fekvő helyekre nézve aztán bekövetkezik kétszer évenkint a legrövidebb Sz. ideje, melynek megfejtésére régente egyik nehéz problema volt és csakis a gömbi háromszögtan kifejlődésével vált egyszerüen megoldható példává. Ha τ a legrövidebb Sz. tartama ϕ földrajzi szélességü helyen és x mint előbb a Nap depressziója, akkor adja a tartmot, sinδ pedig a Napnak megfelelő deklinációját, δ-t. Budapesten p. a legrövidebb Sz. 1 óra 35 percig tart a Nap -6° 5'-nyi deklinációjánál, mely átlag márc. 5. és okt. 8. áll be.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
