Tubero
Tubero Lajos, dalmát történetiró, szül. Ragusában 1459., megh. 1527. Ragusai patricius családból származott. Eredeti neve Yelin v. Carvio, latinosan Cervarius. A párisi vagy mások szerint a sienai egyetemen jártakor, púposságáról vette föl a régi rómaiaknál sem ismeretlen T. nevet. 1484. bencés szerzetessé lett s a S.-Andrea szigetén lévő zárdában élt 1502-ig, midőn a Meleda-szigeti szt. Jakabról nevezett zárda választotta meg apátjává. Fő munkája: Commentarii de rebus, suo tempore, in Pannonia et finitimis regionibus gestis, melyet először Cravelius Adelar adott ki (Frankfurt 1603); másodszor ennek alapján megjelent Schwandtnernél (Scriptores rerum Hungaricum, a II. kötetben, Bécs 1746); harmadszor kiadta Occhi K. A. (Ragusa 1784). E munka a renaissance-kornak kivált erkölcsi történetére nézve elsőrendü kútfő. A magyar, a török és az olasz viszonyokkal foglalkozik 1490-1522. Magyar forrásai: 1495-ig főként Bonfin, azontúl valószinüleg a kalocsai és bácsi egyházmegye főbb embereitől Magyarországon nyert értesülései. Összeköttetésben állott ugyanis földijével, Frangepán Gergely kalocsai érsekkel, kinek művét is ajánlotta, Beriszló Péter kalocsai kanonokkal s Bánffy Bernát bácsi főesperessel. Ő az emberi tettekben mindenütt a morált keresi és látja. Egyetemes szempontja a korabeli nemzetek és egyének megitélésében teljesen azonos kortársa Machiavelli felfogásával. Mint a török torkában fekvő Dalmácia szülötte s lakosa, természetszerü érdeklődéssel kiséri T. az előrehaladó törököket, kikről De Turcarum origine cím alatt külön munkát is irt (kiadva Firenzében 1590.). A pápaság s az olasz viszonyok mint papot érdeklik, s azokról a legelitélőbben nyilatkozik. VI. Sándor pápa - szerinte - helyesebben hóhérnak lett volna nevezhető. Gyülöli Velencét, ezt a kalmárhadat mely mélyen elsülyedt a testiség kultuszában. Különösen részletes a dalmáciai, főleg a ragusai események leirásában, de itt is általános szempontok vezetik s adnak szint előadásának. Sehol sem sülyed a falu tornya hisztorikusává, bár fajszeretete oly erős, hogy a szlávság irányában néhol kedvezően elfogultnak látszik. Korfestő rajzaiban mindig egyetemes eszmék lévén szeme előtt, a körülötte lévő, ismeretkörébe fölvehető minden ország erkölcsi világa érdekli. Évszámai, hely- és személynevei inkorrektek s ennélfogva oly korban, midőn a részletkutatások virágzanak, nagyon csekélyre becsülik. Katona csak itt-ott ad hitelt neki; ellenben az általános eszmék uralma idején, szükségkép nagynak kell őt tartani, amint hogy Bél Mátyás szerint: a magyar történetirók közt senki sincs, aki különb lenne nálánál (nulli scriptorum Hungaricorum secundus).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
