Tyúkfélék
Tyúkfélék (Gallinacei, Rasores, Alectoromorphae, l. a képmellékletet), a tarajosmellü madarak egyik rendje. Zömök testü, részben jelentékeny nagyságu madarak.
Aránylag rövid csőrük boltíves, végén görbült, felső kávája befödi az alsót. Kis viaszhártyával. Lábuk a csüdig vagy még alább is tollas; különben ülő vagy néha hasadt; a hátsó lábujjuk, ha ki van fejlődve, rendesen magasabban áll, mint a mellsők. Karmaik laposak és tompák. Rövid szárnyaik lekerekítettek. 10-11 másodrendü és 12-20 elsőrendü evezőtoll. Farkuk nagyon változó. A him gyakran sokkal szebb, mint a nőstény s különböző díszítésekkel (taraj, sarkantyu, hosszu tollak stb.) ellátott. Magvakból, bogyókból, gyenge növényi részekből álló eledelüket többnyire kapargálva keresik meg a földön. Poligámiában élnek rendesen, művészietlen fészket készítenek a földön, ritkán a fán. Fészekhagyók. A pusztai tyúkokat kivévén, rossz repülők. Az ember háztartásában élvezetes húsuk és tojásuk miatt nevezetes szerepet játszanak. 400 élő fajuk közül hazánkban 10 faj él. 8 családra oszolnak, melyek közül a pusztai tyúkok, Turnicidák és a fácánok az ó-világrészekben laknak, a Megapodius-félék Ausztrália regióiban, a hokkófélék, Tinamidák és Opisthomidák Amerikában tenyésznek, mig a fajdfélék az egész világon előfordulnak. Különben felosztják még őket újvilági tyúkokra, ahová a hosszabb lábszáru és hasadt lábu alakok tartoznak és óvilági tyúkokra, ahová ülőlábu és rövid lábszáru alakok tartoznak. Fosszil maradványokat a harmadkori eocén rétegekből ismerünk.
Ezüstfácán
Talegalla Lathami.
Császárfajd
Fogoly
Havasi fajd
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
