Újévi szokások.
Újévi szokások. Az év kezdetét, amely különféle népeknél és korokban más-más időpontra esett, ma már az egész kereszténység január 1-jétől számítja, ebben a rómaiak későbbi szokását követvén, akik régebben tavasz elejétől (márc. 1-én) számították. A legáltalánosabb elterjedésü U. egyike az újévnapi ajándékozás és üdvözés is római eredetü. Ez alapjában véve polgári és hivatalos jellegü ünnep a kereszténység megszilárdulása korában egyházivá is lett az által, hogy Krisztus születésének dec. 25-ére tétele óta ehhez képest ez ünnep nyolcadára, vagyis jan. 1-jére, a Megváltó körülmetéltetésének (Circumcisio Domini) ünnepe került. (Ez ünnep latin nevének cisio vége él a magyar népies Csizió-naptár elnevezésében.) Egy másik nagyon elterjedt népszokás szláv réven hozzánk is átszármazott neve, a koledálás v. koleda-járás is a római újév calendae (tulajdonkép Cal. Januarii) nevének emlékét őrzi (l. Házszentelés). Az U. legtöbbje különben is a karácsonyi szokásokkal (l. o.) egy körbe tartozik s jobbára a sorsvetés (l. o.) babonája körül forog. V. ö. Schade O., Klopfan, ein Beitrag zur Geschichte der Neujahrsfeier (Hannover 1855).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
