Vratiszláv
Vratiszláv (Ratiszláv), cseh herceg, utóbb király, I. Brzetiszláv cseh herceg és Judit schweinfurti grófnő fia, szül 1033 táján, megh. 1092 jan. 14-én. Már nős volt 1055., midőn bátyja, II. Spitinjev a kormányzása alatt álló Magyarország ellen nyomult. V. Olmützben hagyván feleségét, segítséget keresni András királyhoz Magyarországba menekült; elhagyott neje Olmütz kapuit önként megnyitotta Spitijev előtt, ki azonban őrizet alá tétette és csak egy hónap mulva bocsátotta szabadon. Mielőtt azonban a nő férje után Magyarországba mehetett volna, a sok izgalom következtében meghalt. András király rövid idő mulva saját szép leányát, Adelhaidot adta feleségül V.-nak, mire Spitinjev visszahivta öcscsét s Morvaországot is visszaadta neki. 1061. V. lett Spitinjev utóda a cseh trónon. Adelhaidot, kitől két fia és két leánya született, már 1063. elvesztette; 1063. harmadik házasságra lépett Szvatavával, I. Kázmér lengyel fejedelem leányával. Mivel V. IV. Henrik német-római császárt minden háborujában hiven segítette, a császártól 1086. királyi koronát kapott, melylyel magát 1086 jun. 15. Csehország első királyává koronáztatta. Luzsicát, Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével ő kapcsolta Csehországhoz, s leverte néhány főúrnak és Adelhaidtól született fiának, II. Brzetiszlávnak lázadását. L. Csehország (tört.).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
