Welden
Welden Lajos báró, osztrák táborszernagy, szül. Laupheimben (Württemberg) 1780 jun. 16., megh. Grazban 1853 aug. 7. Katonai pályáját 1798. Württemberg szolgálatában kezdte s részt vett az 1799-1800-iki francia hadjáratokban. 1802. osztrák szolgálatba szegődött. 1809. francia fogságba esett, de kicseréltetvén, részt vett az Aspern mellett vívott csatában. 1812. Schwarzenberg alatt Német-, 1814. pedig Olaszországban tünt ki. Ô kisérte déli Franciaországba a Mantovában kapitulált francia hadsereget. 1815. Murat ellen, 1821. pedig Piemont ellen harcolt. 1832-38. Frankfurtban a szövetséges katonai központi bizottság meghatalmazottja volt. A lombardiai fölkelés alkalmával (1848) Radetzkyt támogatta és azután Velence ostromában vett részt. 1848 szept. Dalmáciának, Bécs bevétele után pedig Bécs városának polgári és katonai helytartója lőn. 1849 dec. közepén hazánk ellen indult és benyomult Pozsonyba, hol nyomban az ostromállapotot kihirdette, a lapokat elkobozta és Drechsler Kristóf lapszerkesztőt, Boldini János mérnököt és Bartha József honvéd-őrmestert kivégeztette. 1849 ápr. Windischgrätz vereségei után ő lett az osztrák hadak fővezére Magyarországban. Azonban Buda eleste után (máj.) őt is elmozdították és Haynaut küldték helyére, mire W. Bécsbe került vissza. 1851 óta nyugalomban élt Grazban, ahol a várhegyen levő szép park létesítése körül nagy érdemet szerzett magának, amiért is a hálás városi polgárság u. o. emlékszobrot emelt neki. Ô létesítette a nevéről elnevezett rokkantalapot is. Művei: Der Monte Rosa (Bécs 1824); Episoden aus meinem Leben (3. kiadás Graz 1855); Der Krieg der österreicher in Italien gegen die Franzosen in den Jahren 1813 und 1814; Geschichte der Feldzüge der österreichischen Armee 1848 und 1849 (új kiad. Bécs 1875); Der Feldzug der Österreicher gegen Russland 1812 (1870); Der Krieg v. 1809 zwischen Österreich u. Frankreich (1872).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
