Woodburytipia
Woodburytipia (ejtsd: vudbörri-), fotográfiai dombornyomat, amely a krómzselatin azon tulajdonságáan alapszik, hogy miután a fény behatásának volt kitéve, melet vizben részben felolódik, részben feloldatlan marad, épp ugy mint a pigment-nyomásnál, vagy néhány heligráfos módszernél. Miután a fotográfiai negativ lemez alatt a krómzselatinréteg a fény hatásának tétetett ki, majd kimosatott és megerősíttetett, a nyert zselatindombormű segélyével (az által, hogy azt puha ólomlemezekbe belenyomják) fémből készült formát nyernek, amelyben a kép árnyékai bemélyednek s a megvilágított részek kiemelkednek. Ezt a fémmintát folyékony és szines zselatinnal töltik ki, papirost tesznek rá s egy sima üveg- és fémvédővel fedik be s aztán gyenge nyomásnak teszik ki. A zselatin megkeményedése után a papiros levehető, amelyen a zselatinkép rajta marad. Az egyszerüsített eljárásnál, az u. n. sztannotipiánál, gyengébb nyomás mellett a szelatin dombormű helyett egy kimélyített formát állítanak elő, amelyet szines zselatinnal födnek be, ez szolgál, cinnsztaniollal bevonva és keményítve, mint nyomóforma. A W.-t az olcsóbb fénynyomat kiszorította. V. ö. Husník, Die Heliographie (2. kiad. Bécs 1888).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
