Zambézi
Zambézi (Sambesi, Szambezi), 2660 km. hosszu folyó Dél-Afriában; forrásai a D. sz. 11-13 és a K. h. 19-24° közt vannak. Felső része, a Liba, átfolyik a lobale, baroce és mambunda törzsek földjén 60-150 km. széles síkságon, amelyet évenként elönt; fölveszi a Kabompót, amelyet azelőtt forrásfolyójának tartottak, azután pedig a Lungo Bungót. Körülbelül a D. sz. 17° alatt a folyó medre szűkebb lesz és a Z. vizeséseket alkot, amelyek közt a legnagyobb a Katima-zuhatag. Ennek elhagyása után a folyó déli irányt követ és fölveszi a Z. közelében eredő Kuandót (Csobét) és a D. sz. 18° alatt alkotja a legnagyobb zuhatagát, a Mozivatunyát (Victoria-zuhatagot). A Z. itt csak 900 m. széles, 120 m.-nyi mélységre alig 30 m. széles völgyszorulatba zuhan alá, majd ismét kiszélesedik, néhány újabb vizesést alkot és elhagyja a hegyes vidéket, fölveszi a Guait, lejebb a Kafuét, K.-nek és későbben DK-nek siet a tenger felé. A 200 m. magas Lupata-dombok 17 km.-nyi hosszuságban még egyszer összeszorítják; ezek elhagyása után a Z. parti síkságra lép ki, fölveszi a Sirét, a Nyassza lefolyását és 5000 km2 területet elfoglaló deltát alkot; ennek É-i ága a Kilimane-Kvakva, a D-i pedig a Melambe. Medrének hosszu volta dacára az Indiai-oceántól fölfelé csak Tetéig, azután még felsőbb, rövid részeiben hajózható. Vizkörnyékét 1 430 000 km2-re becsülik. Felső részét 1854-55. Livingstone, újabb időkben (1878-79) pedig Serpa Pinto, Capello és Ivens, továbbá Holub kutatták át. V. ö. Mohr, Nach den Victoriafällen d. Z. (Lipcse 1875).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
