Zedlitz
Zedlitz József Keresztély báró, német költő, született Johannisbergben (Osztrák-Szilézia) 1870 febr. 28., megh. Bécsben 1862 márc. 16. Gimnáziumi tanulmányait Boroszlóban végezte, azután az osztrák hadsereg kötelékébe lépett, ahol 1809. hadnagy s mint a hohenzollerni fejedelem ordonánctisztje kitüntette magát a regensburgi, asperni s a wagrami csatákban, 1810. cs. kir. kamarás, azután elhagyta a katonai szolgálatot 1837. s a külügyminisztériumban vállalt állást. 1845. Nassau, 1851. Weimar, Braunschweig, Oldenburg megbizott követe a bécsi udvarnál. Költeményei, melyek nagyrészt folyóiratokban, az Aglaja címü zsebkönyvekben láttak először napvilágot, összegyüjtve is megjelentek: Totenkränze. Gedichte (Stuttgart 1832). Drámái: Turturel (Bécs 1821); Zwei Nächte zu Valladolid (u. o. 1825); Liebe findet ihre Wege (Lope de Vega után, u. o. 1827); Der Stern von Sevilla (Stuttgart 1830); Kerker und Krone (u. o. 1834); Der Königin Ehre (u. o. 1834); Herr und Sklave (u. o. 1835); Dramatische Werke (4 köt., u. o. 1830-36). Epikai költemények: Das Waldfräulein (u. o. 1843); továbbá: Altnordische Bilder (2 köt., u. o. 1850); Soldatenbüchlein (Bécs 1848); Childe Harold (Byron eposzának fordítása). Azonkivül számos politikai röpirat szerzője s az Augsburger Allgemeine Zeitung hivatalos bécsi levelezője volt s mint ilyen küldött tudósításokat a magyar állapotokról is, de mindig osztrák szempontból, egyoldalulag birálván az ügyeket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
