BŰN.
BŰN. A teremtett világban mindaz, ami a Teremtő szentségét nem fejezi ki, vagy ami az ellen való; a világon az első bűn szabad akaratból történt, amikor a teremtmény felelősségének tudatában, és a következmények ismeretében úgy döntött, hogy megrontja azt a lényeget, amivel Isten eredetileg az Ő teremtményét felruházta; ti. istenképűségét és szentségét. Az emberi nem bűne Ádámnál és Évánál kezdődött (1Móz 3); de a teremtett világ bűne már azoknál az angyali lényeknél, akik fellázadtak Teremtőjük ellen, és akik ezért már lényüket tekintve a bűnben gyökereznek (2Pét 2,4; Júd 6). Ádámot és Évát Isten szentnek, Őtőle meghatározott lényegűnek teremtette, hogy Vele tökéletes közösségben legyenek; engedetlenségük következtében természetük megromlott, Isten ellenségeivé váltak, bűnössé lettek Előtte, és magukkal vonták az egész emberiséget a romlásba és vétekbe (Róm 5,12kk.). A bűn lényege abban áll: Istentől elszakadva, Tőle függetlenül élni; a bűn problémájának megoldása egyedül Jézus Krisztusban adatik, abban a megváltásban, amelyet Ő halála és feltámadása által szerzett az embernek (Róm 3,21–8,39). A bűn: céltévesztés.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
