Arábia
Arábia: Az arab szó, amely már az újasszír birodalom királyainak felirataiból is kimutatható, egészen tág értelemben a Szír–arab-sivatagban élő nomádokat jelölhette (vö. Iz 13,20; Jer 3,2); vö. 2Krón 9,14; Arábia; Iz 21,13: Dedán; Jer 25,24: Arábia). Hogy a habiruval (® héberek) összefügg-e az arab szó, az kérdéses. Az ókori D-~ és Izr. közt a Kr. e. 1. évezred elejétől fennálló kapcsolatot újabban egy Bételben talált ókori délarab pecséttel igazolják. Az ÓSz későbbi kv.-eiben (Neh, Krón) az arab szó ismételten a perzsa provinciának, ~nak lakosait jelöli. Mai értelemben véve nem szerepelnek arabok az ÓSz-ben. A mai Arab-félszigeten letelepedve v. nomád módon élő törzsek az ÓSz-ben izmaeliták, joktaniták, keturiták, ill. ezek alcsoportjai: Kedár, Szeba, Dedán, Ofir. Ezekből alakult később a ® nabateusok birodalma (Gal 1,17: Arábia néven), amelynek lakosai az ÓSz-ben úgy szerepelnek mint arabok (ApCsel 2,11). Még Pál is ~nak nevezi (Gal 1,17; 4,25) a Palesztinával határos pusztát, ill. sivatagot. – Az arab nyelv, amelyet a mai Arab-félszigeten élő beduinok beszéltek, és amely a délarab feliratokban maradt ránk (® szabeusok) csak az ókori K megszűnte után fejlődött irodalmi nyelvvé, de a régi szemita nyelvek vizsgálata szempontjából nagyon fontos, mert az ószemita hangállományból és alaktani elemekből igen sok megőrződött benne.
9. Arábia
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
