bíbor
bíbor: 1. festék, csigafajta (murex) váladéka, amely először fehér, majd a napfény hatására piros v. fekete lesz; a kettő keverékéből származik a lilásvörös színű festékanyag. Előállítása és forgalmazása a föníciaiak (® Kánaán) monopóliuma volt; ők szállították Palesztinába és a Közel-K-re; így érthető, hogy az akkádban és a héb.-ben hasonló hangzású szavak jelölik. – 2. ~ral festett kelme. Elsősorban kultikus célra használták: ~ból készült a függöny a szt. sátorba (Kiv 26,31.36) és a Templomba (2Krón 3,14), maga a szt. sátor (Kiv 26,1–4), a papok és a főpap öltözéke (28), a ládának, a kitett kenyerek asztalának, az aranyoltárnak a terítője, az a lepel, amelybe a mécstartót és a mécseseket, valamint a szt. edényeket göngyölték, amikor Izr. fiai tábort bontottak (Szám 4). Jer 10,9: a bálványoknak kék és vörös bíbor a ruhájuk. Egyébként csak előkelő (Bír 8,26; Eszt 8,15; 1Mak 11,58; 14,44; Ez 23,6; Én 7,6) és gazdag (Péld 31,22; Lk 16,19) emberek viseltek ~ruhát. – A szenvedéstört.-ben szereplő ~színű köpeny valójában katonaköpeny volt, amelyet gúnyból adtak Jézusra (Mt 27,28).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
