Mené tekél parszin
Mené tekél parszin, Mené, mené tekél ufarszin: az a felirat, amelyet ® Baltazár király lakomáján a megjelent emberi kéz ujjai írtak a palota falára (Dán 5,1–6,1). Láttára a király megrémült, mert birodalma közeli pusztulásának volt a hirdetője. A falon megjelenő titkos írás motívuma nem ismeretlen a népi elbeszélésekben. Dán szerzője úgy látta, hogy miként az álom (2,4; vö. Ter 37; 41), ez a motívum is alkalmas arra, hogy közvetítse az embernek az Isten akaratát, ezért szívesen fölhasználta kv.-ében. Hogy egy ilyen Isten akaratát tolmácsoló feliratnak különböznie kell az egyéb (= emberi) feliratoktól, azt magától értetődőnek tartotta: míg másutt aranybetűsek az ilyen feliratok, a ~t Bábel egyetlen bölcse sem képes megfejteni. Theodotion, a Vg és a LXX szerint a rövidebb szöveg jelent meg a falon (Dán 5–25), a maszoréta szöveg szerint a hosszabb. – Mivel a szerző kifejezetten mondja, hogy Bábel bölcsei nem tudták a falon megjelent ~t megfejteni (5,8.15), minden bizonnyal rejtélyes volt számára is a formája. Ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a szerzőnek semmiféle konkrét képzetei nem kapcsolódtak a ~hez; minden bizonnyal szokványos talány lehetett. A régi exegéták fölteszik, hogy ennek az arám mondásnak a betűi Atbaš-rendszerben (® kabala) függőleges oszlopokban v. anagramma formájában voltak fölsorakoztatva. Amikor 1878 : Ch. Clermont-Ganneau fölfedezett egy prs feliratú súlyt, amely félminát nyomott, némelyek arra gondoltak, hogy súlyok és pénzérmék nevei (mina, sékel és félmina) jelentek meg a falon ékírásban (ideogrammák), képekben v. magánhangzó nélküli, csupa mássalhangzóból álló írásban és csupán tanácstalanságot váltottak ki a bábeli bölcsek körében. – Míg Bábel bölcsei nem tudták a ~t megfejteni, Dánielnek sikerült. Magyarázatát (vö. 5,26 kk.) pesarnak, vagyis nem tárgyszerű, ill. nem szó szerinti fordításnak, hanem értelmezésnek lehet tekinteni. Ezért föltehető, hogy nem eredeti jelentését adja vissza a talánynak, hanem azt, amit bölismert benne. Erre lehet abból is következtetni, hogy az 1. menét nem vette figyelembe, v. hogy az ufarszin formát parszinra változtatta. S ha eredetileg nem utalt is a mondás Bábel pusztulására, akkor is kézenfekvő a szójátékot figyelembe véve (ufarszin ’és perzsák’) a félminában a perzsa birodalmat látni, a minában és a sékelben pedig az újbabilóniait. A sorrend viszont vsz. azt érzékelteti, hogy az újbabilóniai birodalom „elértéktelenedése” után (mináról sékelre: 1/60 mina) a perzsák veszik át a hatalmat. Hogy Istennek Bábelre lesújtó ítéletét formába öntse, a szerző nem a súlyok értékét vette figyelembe, hanem nevük mássalhangzóit, ezeket azonban más magánhangzókkal egészítette ki.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
