Akropolisz
Akropolisz A g. »akrosz« és »polisz« szavakból összetett szó felsővárost, fellegvárat jelent. A régi g. városokban így nevezték a magasan fekvő, megerősített városrészt, amelyen a város főbb épületei, elsősorban a templomai voltak. A makkabeus háborúk idején a hódító Antiokhosz Epiphanész is épített egy ilyen erősséget Jeruzsálem és a templom ellenőrzésére, amelyben szír katonaság állomásozott (1Makk 1,30-39). A neve Akra volt, ami nyilván az akropolisz rövidítése.
A leghíresebb akropolisza kétségkívül Athénnek volt. Ez a 91 m-rel a város fölé emelkedő 308 m hosszú és 146 m széles mészkőszikla volt Athén ősi vára, amely már a pelazgusok idején hatalmas falakkal és kapukkal volt megerősítve. A perzsa háborúk után, a város újjáépítésekor elveszítette hadászati jelentőségét és Attika vallási központja lett. Periklész a g. építészet és szobrászat remekeit építette ide és a magaslatot Pallas Athéné istennőnek szentelte. A NY-i oldalon a Via Sacra vezetett fel a csúcsra, ahol a Parthenon, az Erekhtheion és Athéné Niké temploma volt látható. Itt volt Pheidiasz 12 m magas Athéné-szobra, amelynek látható részei elefántcsontból, a ruházata pedig aranyból készült. Ezekre az »emberkéz alkotta templomokra« célzott Pál apostol az Areopágoszon mondott beszédében (ApCsel 17,24). (Ld. még ANTÓNIUS ERŐD).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
