Ediktum
Ediktum Latin szó, amely az uralkodótól kibocsátott rendeletet jelenti. A g. szövegekben dogma a megfelelője, ami szintén parancsolatot, rendelkezést, határozatot jelentett. Ilyen értelemben használja a szót már a LXX is, amikor Hámánnak a zsidók kiirtását célzó rendeletét említi (Eszt 4,8), vagy ahol Nebukadneccar parancsáról szól, hogy az álmát megfejteni nem tudó babiloni bölcseket öljék meg (Dán 2,13).
A régi Rómában a praetorok rendeleteit táblára írva a Fórumon függesztették ki. A provinciákban a helytartók adtak ki ediktumokat, később maguk a császárok is. Az ÚSZ-ben közismert ediktum Augustus császárnak az Isten üdvtervét elősegítő rendelete az egész föld összeírására (Lk 2,1). Ennek következtében ment fel József és Mária Názáretből Betlehembe, ahol Jézus megszületett.
Az apostoli gyűlés után Pálék végigjárták a gyülekezeteket, hogy átadják nekik azokat a »határozatokat«, amelyeket a jeruzsálemi apostolok és vének hoztak. A latin szövegekben itt ugyan »decretum« van, de az lényegileg egyezik az ediktummal (ApCsel 16,4). Thesszalónikában aztán a zsidók azzal vádolják meg Pált és társait, hogy »a császár parancsai« ellen cselekszenek (ApCsel 17,7). Végül a Zsid latin fordításai ediktumnak nevezik a fáraó parancsát is, ami miatt rejtegetni kénytelenek Mózest a szülei (Zsid 11,23).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
