Gabona
Gabona Leggyakoribb Palesztinában termelt gabona a búza és az árpa volt. Galilea és a Jordán K-i vidéke a búza, Júdea földje pedig az árpa fő termőhelye volt. Kenyérgabonaként hasznosították mindkettőt (Ez 4,12). A legszegényebbek a tönkölyt (Ézs 28,25), és a kölest is erre a célra használták (Ez 4,9).
A gabona vetése november/decemberben történt, természetesen kézzel (Mt 13,1k). Kétféle magot nem volt szabad azonos földbe vetni (3Móz 19,19).
Ismert gabonabetegség volt a rozsda (h. siddáfón). Azt tartották, hogy a forró K-i szél okozza (5Móz 28,22; 1Kir 8,37; 2Krón 6,28; Ám 4,9; Hag 2,17).
A bő gabonatermést Isten áldásának tekintették (1Móz 27,28). A bőven termő vidékeket a szállítóeszközök és a kereskedelem fejletlensége idején az éhező nép kereste fel (1Móz 42,1kk). Később a kereskedelemben mutatkozó visszaélések ellen Ámós szót emelt (Ám 8,5.6). Ő tette szóvá a nincstelenekre kirótt gabonaadó ügyét is (Ám 5,11).
A búzaszem feltámadásra utaló szimbolikájáról Jn 12,24 és az 1Kor 15,37 beszélnek.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
