Mese
Mese A szóbeli kultúra jellegzetes műfaja. Színes, csodás elemeket tartalmazó, rövidebb-hosszabb népi elbeszélés. Lehet, hogy az ÓSZ egyes történeteit - jellegüknél fogva - meseként adták tovább, amíg aztán a szöveg írásba foglalói a helyükre nem illesztették őket. E következtetés alapja, hogy más népek mesekincsében is megtalálhatók olyan motívumok, mint Salamon ítélete (1Kir 3,16-28), a soha ki nem fogyó olajkorsó és lisztesfazék (1Kir 17,8-16; 2Kir 4,1-7), beszélő állat (4Móz 22,22-35), vagy az Illésnek húst hozó hollók (1Kir 17,1-6).
Valódi mesét a B egyes szereplői mondanak, valamilyen közlendőjük megvilágítására, emlékezetessé tételére. Gedeon fia, Abimelek megöli valamennyi testvérét, mert király akar lenni. Jótám, a legkisebb fiú megmenekül. Ekkor az Abimeleket támogató Sikem polgárainak mond mesét arról, hogy a fák királyt választottak: Nem vállalta az olajfa, a fügefa, a szőlő, végül elvállalta a tüskebokor. Ez azt mondta: »Ha igazán királyotokká akartok kenni, jertek, húzódjatok árnyékomba; mert ha nem úgy lesz, akkor tűz csap ki a tüskebokorból, és megemészti Libánon cédrusait!« - Ehhez fűzi Jótám a mondanivalóját (Bír 9,7-21). Hasonló motívummal kezdi diplomáciai levelét Jóás, Izráel királya: »A libánoni bogáncskóró ezt az üzenetet küldte a libánoni cédrusnak: Add feleségül leányodat a fiamhoz! De arra szaladt egy libánoni vadállat, és eltaposta a bogáncskórót.« - Majd ehhez fűzi a folytatást (2Kir 14,9kk). Hasonló módon jár el Ezékiel a szőlőtőkéről és saskeselyűről mondott meséjével (Ez 17).
Vitatják, hogy mesei motívumokat használt-e Nátán annál a példázatnál, mellyel Dávid bűnét tárta fel (2Sám 12,1-4), vagy Ézsaiás, amikor Izráel romlottságáról szól (Ézs 5,1-7).
Találtak meséket az Izráelt körülvevő népek irodalmában is. (Ld. még FORMATÖRTÉNET)
CP
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
