Öngyilkosság
Öngyilkosság Istenről megfeledkezett emberek menekülési kísérlete kilátástalan helyzetekből. Az ÓSZ három, az ÚSZ egy példát említ rá. Amikor a filiszteusok Gilbóánál megfutamították Izráelt és megölték a király fiait, a súlyosan megsebesült Saul a kardjába dőlt, hogy ne kerüljön élve az ellenség kezébe. Példáját követte a fegyverhordozója is (1Sám 31,4-5). Az Absolonhoz átpártolt Ahitófel, mikor látta, hogy nem az ő tanácsát követik, hazament és fölakasztotta magát (2Sám 17,23). Amikor Omri körülzárta Tircát, Zimri fölment a királyi palota tornyába, és magára gyújtotta azt (1Kir 16,18). Végül Júdás, amikor árulását megbánva, hasztalan próbálkozott elrendezni dolgát a főpapokkal, kétségbeesésében fölakasztotta magát (Mt 27,5).
A B ezekhez az esetekhez semmilyen kommentárt nem fűz. Az öngyilkosságról nem rendelkeznek a mózesi törvények, és nem beszélt róla Jézus sem. A fenti példákból mégis nyilvánvaló, hogy az öngyilkosság: bűn. Csak azok követik el, akik Istentől elszakadva, a maguk választotta úton kerülnek lehetetlen helyzetbe, és ezt nem bírják elviselni; akik nem folyamodnak a kegyelem királyi székéhez (Zsid 4,16), és kiveszik Isten kezéből az életük fölött való rendelkezés jogát.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
