Rágalmazás, rágalom
Rágalmazás, rágalom A rágalom rosszindulatú beszéd, amit valakinek a háta mögött mondanak abból a célból, hogy az illetőnek ártsanak, vagy rossz hírét keltsék. A rágalom tartalma lehet valótlanság (Péld 10,18), de lehet valóságtartalma is; ez esetben egyoldalú beállításról, vagy a megrágalmazott érdekeit sértő titok feltárásáról van szó (Péld 11,13; 20,19). A rágalom kritériuma tehát nem annak igazságtartalmában van, hanem abban, hogy arra a megrágalmazott nem tud felelni, illetve ellene nem tud védekezni.
A rágalom alapvetően sérti a megrágalmazott egzisztenciális érdekeit, olyannyira, hogy a mózesi TÖRVÉNY a rágalmazás tilalmát az ölés tilalmával együtt mondja ki (3Móz 19,16). Dávid figyelmen kívül hagyja a Mefibósetet szolgája részéről ért rágalmakat, és megkegyelmez neki (2Sám 19,28). A zsoltárokban több helyen ítélet hangzik a rágalmazókkal szemben (pl. Zsolt 101,5; 140,12). Isten sátrának vendége az lehet, aki nem rágalmazó (Zsolt 15,3). A rágalmazás hátterében a rágalmazó negatív jellembeli tulajdonságai ismerhetőek fel. A rágalmazás oka a gyűlölet és az ostobaság (Péld 10,18k), a hűtlenség (Péld 11,13k), a fecsegő hajlam (Péld 20,19). Célja az ártó szándék (Jer 6,28; 9,3; Ez 22,9). A rágalmazás elterjedése Izráel romlottságának következménye. Isten azonban meg fogja szabadítani Izráelt a róla rágalmakat terjesztő népek kezéből (Jer 36,3).
A rágalmazást az ÚSZ is elítéli. Róm 1,30kk szerint az Isten elleni legsúlyosabb vétkek közé tartozik. Aki rágalmaz, az a törvény felett ítélkezik (Jak 4,11). A gyülekezet belső életét a legsúlyosabban veszélyezteti a rágalmazás (2Kor 12,20; 1Pt 2,1). A keresztyéneknek úgy kell élniük, hogy az őket rágalmazók megszégyenüljenek (1Pt 2,12).
SzCs
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
