Dárius
Dárius – vagy Dáriusz, I. Dareiosz (görögös alak, perzsául Darajavaus) perzsa király (Kr.e. 522–485). Győzelmes háborúinak eredményeképp érte el legnagyobb kiterjedését a perzsa birodalom; nyugati irányban való terjeszkedésének a görögök marathóni győzelme (490) állta útját. – ~ szerepel a Bibliában is; Dániel könyvében a címszereplő prófétát kegyeibe fogadja, majd irigyei áskálódása miatt kénytelen oroszlánverembe vettetni. A prófétának azonban nem esik bántódása, ezért ~ a vádlóit vetteti a vadak közé, és elrendeli, hogy egész birodalmában tiszteljék az Urat, aki ily csodát tett hívével. A legendás történetek aligha kapcsolhatók a történelmi ~ alakjához, akit a könyv méd királynak nevez (ilyen nevű méd uralkodó nem volt), s azt állítja róla, hogy Bélsazár megbuktatása (539) után lett Babilon ura. Hihetőbb, bár nem bizonyítható, amit Ezdrás könyvében olvasunk, hogy a történelmi ~ adott engedélyt a Jeruzsálembe hazatelepülteknek a Templom végleges felépítésére, elrendelve továbbá, hogy a kincstár szolgáltassa vissza nekik az aranyedényeket, amelyeket még Nabukodonozor hurcolt el.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
