Berzeviczy Gergely
Berzeviczy Gergely (Nagylomnic, 1763. jún. 15. – Kakaslomnic, 1622. febr. 23.): haladó szellemű közgazdasági író, felvidéki birtokos. Késmárkon tanult. 1783-ban nyert ügyvédi oklevelet. 1784-től a göttingeni egy.-en folytatta tanulmányait, s beutazta Németo.-ot, Franciao.-ot, Belgiumot és Angliát. Visszatérve 1787-ben a Helytartótanácsnál fogalmazógyakornok. Podmaniczky József és Skerletz Miklós gazdaságpolitikai írásai, amelyeket az ogy. által 1791-ben kiküldött kereskedelmi bizottság részére készítettek, fokozták ~ érdeklődését a gazdasági kérdések iránt. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a m. jakobinusokkal, de elkerülte a felfedeztetést. 1795-ben visszavonult kakaslomnici birtokára és közgazdasági tanulmányokkal foglalkozott. A politikusok elleni igazságtalan pereket névtelen röpiratban (Der Majestätsprozess in Ungarn) bélyegezte meg. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős munkája: De commercio et industria Hungariae, az első olyan mo.-i közgazdasági munka, amely gazdasági kérdéseket Adam Smith hatása alatt tárgyalt. A külkereskedelem szabadsága mellett érvelt a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen, és élesen rámutatott annak elnyomó tendenciájára Mo.-gal szemben. Azok egyike volt, akik Mo.-on először látták meg a feudális viszonyoknak a haladást gátló voltát, s figyelmeztette a nemeseket a jobbágyoknak az árutermelés fokozódása miatt egyre rosszabbá váló helyzetére. A 19. sz, elején német tudósokkal folytatott levelezést, s a hazai tudományok egyik legismertebb képviselőjévé vált. 1802-ben a göttingeni tudós társ. tagjává választották. 1807-ben utazást tett Varsóba, majd Danzigba, hogy tanulmányozza a mo.-i külkereskedelem É-i útjainak lehetőségeit. Erről 1814-ben Bécsben megjelent Die Eiweiterung des nordischen Handels c. tanulmányát a bécsi kongresszus elé terjesztette. Fő művét, az 1818-ban írott, kéziratban maradt Oeconomía Puhlico Politica c. elméleti munkáját más műveivel együtt Gaál Jenő 1902-ben adta ki először m. nyelven. Fabriczy Andrással elkészítette a tiszai ev. kerület egyházrendezését, az ún. Fabriczy-Berzeviciana coordinatiót. – F. m. De conditione et indole rusticorum in Hungaria (Lőcse, 1806); Ansichten des asiatisch-europäischen Welthandels (Pesth, 1808). – Irod. Gaál Jenő: B. G. élete és művei (Bp., 1902); Ortutay Gyula: B. G. (Írók, népek, századok, Bp., 1960); Csinády Gerő: Emlékezés a 200 éves B. G: re (Földr. Közl., 1964. 3. sz.); Horváth Róbert: B. G. közgazdasági és népességi tanai (Szeged, 1964); H. Balázs Éva: B. G. a reformpolitikus, 1763-1795. (Bp., 1967).
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
